A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló expozéja.
Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat akkor lehet megalapozott, ha az abban foglaltak betarthatóságát más jogszabályok is alátámasztják. Tekintettel arra, hogy az alkotmány rendelkezései, a költségvetésről szóló törvény speciális jellege, a tárgyalásra vonatkozó különleges eljárási szabályok értelmében a költségvetésről az Országgyűlésnek önálló törvényben kell döntenie, ezért a költségvetés végrehajtásához szükséges törvények módosítását - az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban - külön javaslatként nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.
A fentiek alapján elkészült és önök előtt van a költségvetést megalapozó egyes törvények módosítására vonatkozó - a köznyelven csak költségvetési salátának nevezett - törvényjavaslat, amely ez évben 49 törvényt érint, 49 törvénymódosítást tartalmaz. Ezek azok a törvényjavaslatok, amelyek a költségvetésben javasolt számok, előirányzatok megalapozásához, illetve a költségvetési törvény végrehajtásához szükségesek.
A költségvetés fenntarthatósága megköveteli, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytassunk. Ez nem történhet másként, mint a költségvetés végrehajthatósága érdekében szükséges egyes törvénymódosítások gondos és aprólékos előkészítésével, akkor is, ha ezek esetenként kisebb jelentőségű, látszólag technikai módosításoknak tűnnek, azonban a költségvetés végrehajtása érdekében elengedhetetlenek. A jelen törvénytervezet tehát - bár önálló törvényjavaslatként tárgyalja a tisztelt Ház - a költségvetési törvénnyel való szoros kapcsolat folytán attól elválaszthatatlan.
A javasolt törvénymódosítások közül a legnagyobb terjedelmű az államháztartási törvény módosítása. A módosuló közpénzügyi szabályok közül engedjék meg, hogy kiemeljek néhányat. Először is: az európai uniós szabályok lehetővé teszik egy speciális támogatási konstrukció, az úgynevezett megmentési és szerkezetátalakítási támogatás alkalmazását. E konstrukció keretében társadalmi és gazdasági célok érdekében olyan, úgynevezett nehéz helyzetben lévő vállalkozások hitelfelvételéhez vállalhat az állam kezességet, amelyeknél a hitel visszafizetése bizonytalan, ugyanakkor ezzel munkahelyek megmentéséhez nyújthat segítséget a kormány.
Az államháztartásról szóló törvény jelenlegi kezesi szabályai megkövetelik a visszatérülés valószínűségét, így ahhoz, hogy a közösségi szabályozás lehetőségével élhessen a magyar állam, létrehozzuk a megmentési célú kezességvállalás kategóriáját. Arra való tekintettel, hogy csődeljárás alatt álló, illetve a felszámolás kezdeti stádiumában lévő cég is kaphasson majd ilyen kezességet, a jelentős állami kockázatvállalás csak valamely kiemelt cél érdekében és az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával történhet, továbbá az állami szerepvállalást kezdeményező minisztériumnak érdemi felelősséget kell kapnia a döntés kockázatainak viselésében.
Az államháztartásról szóló törvény módosítása számos, az állam működésének átláthatóságát növelő, az adminisztrációt korszerűsítő és csökkentő, valamint a közpénzügyi szabályozás közérthetőségét és ésszerűségét segítő javaslatot tartalmaz. A költségvetés végrehajtásában részt vevők adminisztrációs terhét csökkenti az a javasolt módosítás, amely szerint a költségvetési támogatások folyósítása során a köztartozás-vizsgálattal és a köztartozások visszatartásával kapcsolatos feladatot a továbbiakban a Kincstár látja el, tehermentesítve az ezzel járó adminisztratív feladatoktól a támogatókat. A feladatok végrehajtása központilag, elektronizált eljárásban hatékonyabban ellátható.
További javaslat, hogy a költségvetési támogatások átláthatósága, a transzparencia növelése érdekében javasoljuk, hogy a költségvetési támogatásokat egyetlen helyen, a Kincstár honlapján kelljen közzétenni, ezzel a meglévő párhuzamos közzétételi kötelezettségek megszüntethetők, csökkentve a felesleges adminisztrációt.
Továbbá a törvényi előírások átláthatóságát növeli, hogy az eddig szétszórtan található, az államháztartás központi szintjén elhelyezkedő előirányzatokra vonatkozó előirányzat-módosítási és -átcsoportosítási szabályok egy helyre kerülnek, ezenfelül a javaslat a fejezeti kezelésű előirányzatokra is kiterjeszti a költségvetési szerveknél már jelenleg is létező azon szabályt, hogy az előirányzat-csoportok közötti átcsoportosításhoz meghatározott értékhatár felett kötelező az államháztartásért felelős miniszter egyetértését beszerezni.
Az intézményekre és fejezeti előirányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás szövegének világos elkülönítése által is növeljük a törvény olvashatóságát, továbbá a költségvetési törvény normaszövegéből az évről évre ismétlődő részek átemelésre kerülnek az államháztartási törvénybe. Ezáltal nemcsak a költségvetési törvények terjedelme csökken kismértékben, de a törvényi előírások átláthatósága is növekszik.
Az államháztartási törvény módosítási javaslatai közül számos azt szolgálja, hogy a közvagyon megvédését és a korrupció visszaszorítását biztosító garanciális elemek épüljenek be a közpénzek elköltésének folyamatába. Ilyen az államháztartási kontrollok erősítése, amely feltétlenül szükséges költségvetési politikánk megvalósításához, ezért az államháztartásról szóló törvény módosítása a korábban kialakított állami pénzügyi ellenőrzés elvi jellegű, rendszerszintű módosítását tartalmazza. Az államháztartási kontrollelemek között önállóan kerül nevesítésre a külső ellenőrzés, és az államháztartási belső kontrollrendszerek mellett a kormányzati szintű ellenőrzés, amely korábban a belső kontrollrendszer részét képezte.
A törvényjavaslat a költségvetési forrásokból származó támogatásokkal kapcsolatos visszaélések szankcionálása, valamint a jövőbeni visszaélésektől való elrettentés érdekében meghatározza a támogatási rendszerből történő meghatározott időre történő kizárást mint a költségvetési szervek által alkalmazható legsúlyosabb igazgatási típusú szankciót. Létrehozza a kizárt kedvezményezettek központi nyilvántartását, és törvényi szinten rendezi az ezen adatbázissal kapcsolatos legfontosabb eljárási szabályokat.
A javaslat szerint a Kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, a nettó finanszírozás hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény köteles felhatalmazást adni a számlavezető hitelintézete részére, és az erről szóló dokumentációt a Kincstár illetékes területi szerve útján a Kincstár részére megküldeni. A kötelezettség elmulasztása esetén a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.
Az önkormányzati hivatalok kivételével valamennyi költségvetési szervre indokoltnak tartjuk rögzíteni, hogy költségvetési szerv társadalmi szervet, alapítványt nem hozhat létre, és ahhoz nem is csatlakozhat.
A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség-mérséklésének alapjává 2011-től a helyben maradó személyi jövedelemadó mellett a két évvel korábbi fix adóerő-képesség válik, ezzel megszűnik az évközi lemondás és pótigénylés lehetősége. Ennek megfelelően az államháztartási törvényben foglalt szabályozás pontosítása is szükséges.
További változás, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál céltartalék lesz képezhető a törvényben meghatározott ellátások fedezetére, amelynek felhasználhatósága a természetbeni ellátások kiadásainak évközi teljesülésétől függ.
A költségvetési törvényben ezentúl az általános tartalék elnevezése rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékra változik, a javaslat ezzel összhangban módosítja az Áht. szövegét.
A középtávú tervezésre vonatkozó szabályokat az államháztartási törvényben több lépcsőben és több helyen alkották meg; egyfelől a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, másfelől a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényben. Ez utóbbi törvény alkotta szabályok megtartása mellett javasoljuk a felesleges párhuzamos szabályok hatályon kívül helyezését.
Az Alkotmánybíróság az 55/2010. számú határozatában a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét állapította meg. Az Ab döntése szerint a fővárost és a fővárosi kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megillető bevételek körének és a megosztás arányára vonatkozó szabályoknak az összhangba hozása szükséges. A javaslatban egyértelműen meghatározásra kerül a fővárost és a fővárosi kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megillető bevételek köre, valamint az Állami Számvevőszék éves jelentéseit is figyelembe véve egyértelmű szabályozás kerül kialakításra az érintett önkormányzatokat osztottan megillető bevételek vonatkozásában.
A törvényjavaslat értelmében a területi államigazgatási szervezetrendszer egységes és hatékony működését szolgálva - és az ügyfélcentrikusságot szem előtt tartva - 2011. július 1-jétől az integrált megyei, fővárosi kormányhivatalok feladatkörébe tartoznának a közoktatási, szociális szolgáltatók és intézmények, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények működésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok. A kormányhivatalok hatékonyan, kellő szakértelemmel és egységes szakmai elvek mentén tudják ellátni a rájuk bízott feladatot. Az intézkedés a jegyzők számára pedig adminisztrációs tehercsökkenést jelent.
Itt említem meg, hogy több törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a területi államigazgatási szervek megyei kormányhivatalokba történő integrációjával megteremtődjön az összhang.
Az adófizetőket érintő javaslat, hogy a kár nagysága és az adózók feltehető támogatási szándéka miatt a 2011. évi rendelkező évben indokolt a vörösiszap-baleset kárelhárítása érdekében létrehozott Magyar Kármentő Alap kedvezményezettek közötti szerepeltetése a személyi jövedelemadó 1 százalékos rendelkezési lehetőségei között. Az itt szereplő javaslat továbbá megszünteti az szja-bevallással együtt benyújtott úgynevezett borítékos módszert, tekintettel arra, hogy a bevalláson való rendelkezés lényegesen népszerűbb, egyszerűbb és kevesebb tévedési lehetőséget tartalmaz.
Az építésügyi eljárási szabályok bonyolulttá válása, a hatóságok megnövekedett adminisztrációs és egyéb terhei, a helyszíni szemlék megtartásának, a tényállás tisztázásának általános kötelezettsége indokolják egy minden építési engedélyezési eljárás alapjául szolgáló ötezer forintos alapilleték bevezetését. A különböző építményfajták jelenlegi, a nagyságnak és fajtának megfelelően differenciált illetéke egyebekben nem változik. Elmondható, hogy ez a mértéknövekedés nem jelentős egy-egy engedélyezés vonatkozásában.
2011-től a rehabilitációs hozzájárulás nem a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezi, ebből következően megszűnik az MPA rehabilitációs alaprésze. A bevételek csökkenéséből adódóan a Munkaerő-piaci Alap kiadási jogcímének változása is szükséges, hiszen nem finanszírozható tovább innen a munkaügyi intézményrendszer működtetése, az állami felnőttképzési intézmény munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatai.
A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét a 2011. évtől kezdődően a nemzeti közfoglalkoztatási program váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész, aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását is igényli, így ebben az új rendszer finanszírozási feltételei, azaz a Munkaerő-piaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata kerül meghatározásra.
A gazdaság szakmai igényeinek kielégítése, különösen a tervezett egymillió új munkahelyhez szükséges megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő biztosítása, továbbá a képzés és a gazdaság kapcsolatának fokozott erősítése érdekében - a kormányprogramban foglaltakkal összhangban - a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások egymás közötti arányai a foglalkoztatáspolitikai célok javára megváltoznak. A regionális fejlesztési és képzési bizottság egyes, a szakképzés regionális szükségleteit érintő döntéseit a jövőben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatának figyelembevételével kell meghozni.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosítása szükséges, mivel a Nyugdíj-biztosítási Alap részére 2011-ben a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap teljesíti a szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeinek, valamint meghatározott kör - például a gyesen, gyeten levők - vonatkozásában a nyugdíj-biztosítási járulék fizetését.
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélye a hatályos közoktatási törvény alapján akkor is kiadható, ha a működési engedélyhez szükséges feltételeket az intézmény csak fokozatosan teremti meg. A módosítási javaslat alapján a működési engedély 2011. január 1-jétől csak akkor lesz kiadható, ha az adott intézmény a feltételekkel rendelkezik, és nem csak vállalja, hogy megteremti azt.
A közoktatási törvény 2011. augusztus 31-ei hatállyal előírja az intézményfenntartó önkormányzatoknak, hogy minden harmadik életévét betöltött gyermek számára biztosítaniuk kell az óvodai ellátást. Az ellátás biztosításának feltétele az óvodai férőhelyek megléte, amely sajnálatos módon még mindig nem minden településen megoldott. Indokolt ezért a törvényi határidő egy évvel történő meghosszabbítása.
A közoktatási intézmények által kezelt adatok közé a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok is felvételre kerülnek, hiszen a családi pótlék folyósításának a tankötelezettség teljesítéséhez történő kötésével a jegyző felé történő adattovábbítás szükségessé vált.
A pedagógusok szakirodalom-vásárlásához és könyvtárhasználatához biztosított támogatásának megszüntetését javasoljuk, mivel elektronikus formában az internet segítségével térítésmentesen elérhető tananyagok rendelkezésre állnak, továbbá annak összege a pedagógusok számára nem jelentett valódi segítséget a szakkönyvvásárlásukhoz.
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása szükséges, mivel a még mintegy 30 ezer hektár piaci áron történő kártalanításához szükséges összeg a 2011. évi költségvetésben nem biztosítható, ezért a kisajátítási határidő 2013-ig történő módosítására tesz a kormány javaslatot.
A kormányzati elvárásoknak megfelelően az állami beszerzések egy speciális köre a fogva tartottak kötelező foglalkoztatása mint kötelező feladat minél hatékonyabb végrehajtása érdekében a jövőben a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló kötelező belső ellátási feladat formájában lesz lebonyolítva. A javaslat rögzíti, hogy az ellátási kötelezettséget a büntetés-végrehajtási szervezet kizárólagos jog alapján végzi.
Tekintve, hogy a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat sem képes biztosítani a felsőoktatási törvény által előírt determinációkat, indokolt az előző évekhez hasonlóan kimondani, hogy a 2011. évi költségvetési évben a törvényben meghatározott, a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozó rendelkezés nem kerül alkalmazásra.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításával a független magánszínházakra és a kiemelt művészeti célokra pályázati úton fordítható támogatások összege a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével kerülne megállapításra.
A hazai fejlesztési források, így a kis- és középvállalkozói célelőirányzat is, a 2011. évtől kezdődően az eddigiektől eltérő rendben, egy célelőirányzatban, a gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatban jelennek meg a költségvetési törvényben. Ezért módosul a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény, előírva, hogy a kkv-szektor kiemelt kedvezményezettségének biztosítását a források felhasználási szabályainak megállapítása során a kormánynak biztosítania kell.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a 2011. évi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajthatóságát szolgálja. Kérem önöket, hogy a költségvetési törvénnyel együtt a jelen törvényjavaslatokat is támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm.
(parlament.hu)
