Az új alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett összevont általános vitát a parlament. A kormány az Európai Bizottság aggályait orvosolná, megszüntetve például a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét.
Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára expozéjában felidézte, hogy az uniós testület januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a nemzeti bank függetlenségének ügyében. A kormány az uniós előírásokkal való összhang megteremtése érdekében vállalta a most az Országgyűlés elé kerülő törvénymódosításokat.
Az államtitkár jelezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonása mellett és ellene is szóltak érvek, a kormány azonban uniós aggodalmak miatt elállt ettől, megszünteti ennek lehetőségét.
A jegybanktörvény módosítása pedig hatályon kívül helyezné azt a paragrafust, amely szerint az MNB megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, illetve hogy a kabinet képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a tanács ülésein. Szintén kikerülhet a jegybanktörvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak felmentését szabályozza súlyos kötelezettségszegés esetén, valamint az, amely a tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetésével egy időben.
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindításakor kifogásolta, hogy a szakminiszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, valamint bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartotta, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.
Ez utóbbi két kérdéssel kapcsolatban a kormány nem engedett. Orbán Viktor miniszterelnök ezt azzal magyarázta: elvárható, hogy az állami vezetők, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshessenek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság el nem múlik. Azt is elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra, majd elmondta: ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudomásul vette, így ezek már nem vitás kérdések.
Pleschinger Gyula expozéjában kitért arra is, hogy a javaslat deklarálja: az alaptörvény december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezései a január 1-jétől hatályos új alkotmány részét képezik. Ezt az alaptörvény eddig nem mondta ki, csak az átmeneti rendelkezések között szerepelt.
A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések több esetben nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye is. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Ez azért lényeges, mert az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma. Ebben rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Pleschinger Gyula azt mondta: a módosítás egyértelművé teszi az átmeneti rendelkezések jogforrási helyét, rögzíti a parlament korábban is kinyilvánított akaratát, hogy azok alaptörvény-erejűek.
(kormany.hu/MTI)
