Orbán Gábor a Napi Gazdaságnak adott interjút.

A magyar növekedési modell a legtöbb feltörekvő országénál kevésbé sérülékeny − mondta a Napi Gazdaságnak Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára. Az adósságszabályt csak az uniós jogharmonizáció miatt írják át.

− Az előrejelzéseknél kedvezőbb harmadik negyedéves GDP-adat változtat-e bármit a költségvetési pályán? Esetleg úgy, hogy növeli a mozgásteret az adócsökkentésben?

− Úgy gondolom, egyfelől az optimizmus indokolt, másfelől azonban az alappályát, amelyben eddig gondolkodtunk, nem írta teljesen felül a mostani adat, inkább arról van szó, hogy az előrejelzésünkben a kedvezőbb forgatókönyv jött be. Eddig is 0,7−1,0 százalékos idei növekedést látott a kormány reálisnak, most úgy tűnik, e sáv felső határához leszünk közelebb, sőt föléje is kerülhetünk. A mostani kedvező adat tehát nem rajzolja át a képet annyira, hogy bármilyen irányba hozzá kelljen nyúlnunk a költségvetéshez. Hangsúlyoznám azt is, hogy most a magyar növekedés a régión belül legjobb teljesítményű országoké között volt.

Ami a költségvetést illeti: a magyar gazdaság nemcsak nagyobb ütemű növekedésre tudott állni, hanem ennek a szerkezete is sokkal kedvezőbb a korábbinál. A belső felhasználás szerepe ugyanis egyre nagyobb, ami az áfabevételi soron biztosan érezteti majd a hatását, így az áfával kapcsolatos prognózisunkkal kapcsolatban is sokkal nyugodtabbak lehetünk.

Jobban csökkenhet az adósság

− A januártól hatályos, sertéstermékekre vonatkozó áfacsökkentés ön szerint kiterjeszthető lesz késztermékekre, illetve más húsipari, élelmiszer-ipari cikkekre, ha nem is 5, de mondjuk 18 százalékos kedvezményes kulcson?

− Első körben a tőkehúsra és a félkész termékekre lesz érvényes az adócsökkentés. Utána a kormány ismét áttekinti a helyzetet. A mostani áfacsökkentéssel szemben is voltak méltányolható ellenérvek, például hogy a végtermékekre, így ezen keresztül a fogyasztói árakra milyen mértékben tud hatni. Vagyis itt kalkulálnunk kellett, hogy a büdzséből kieső tételeket mennyiben ellensúlyozza a fogyasztói árakat, így a keresletet befolyásoló hatás.

− Az adósságcsökkentéssel kapcsolatos stratégiát az erősebb növekedés biztosan segíti. Mennyivel gyorsabban sikerülhet csökkenteni az adósságot az erősebb növekedés nyomán?

− A nevezőhatás segít az adósságcsökkentésben. Az erősebb GDP-növekedés egyértelműen pozitívan hat az adósságrátára, ráadásul a növekedés szerkezete hosszú távon kedvezőbbé vált. A növekedési fordulattal az ország sérülékenysége is enyhül. A növekedési modellünk egyik sajátossága ugyanis, hogy úgy sikerült növekedési pályára állni és hosszabb távon dinamizálni ezt a folyamatot, hogy közben nincs romlás a folyó fizetési mérlegben, csökken a külső adósság és az államadósság, és inflációs nyomástól sem kell tartani. A feltörekvő gazdaságok nem elhanyagolható részében az utóbbi időszakban tapasztalható növekedés egyértelműen a túlzott hitelkiáramlás eredménye volt, az a modell emiatt lényegesen érzékenyebb például a Fed esetleges irányváltására.

− Várhatóan változik az adósságszabály. Hol tart most a folyamat?

− Igen, az adósságszabály átírása már folyamatban van, de látni kell, hogy ezt nem a hazai makropénzügyi folyamatok kényszerítik ki, hanem az uniós jogharmonizáció. Bár a magyar kormánynak van némi mozgástere az európai joganyag átültetésében, de alapvetően az uniós joggyakorlathoz igazítjuk most a szabályt. A saját növekedési és pénzügyi körülményeink miatt nem lenne erre semmi szükség.

Segít az alacsony alapkamat is

− A jegybanki kamatcsökkentési ciklus hatása mennyiben érződik a büdzsében?

− A költségvetésre nincs közvetlenül hatása az alacsonyabb alapkamatnak, hiszen nem ezen a kamatszinten történik a finanszírozás. Közvetett módon persze hat a kamatcsökkentés, részben a hosszabb lejáratú állampapírhozamokra, részben az általános konjunktúrát élénkítő szerepe miatt: a jobb növekedési környezetben a szélesebb adóalapokon keresztül segíti a költségvetés helyzetét.

− Az uniós források felfüggesztésének keretében egy bírságot is kiszabott Magyarországra Brüsszel. A források újra megnyíltak, ám az a pár tíz milliárdos bírság megmaradt. Ez melyik évben lesz lekönyvelve a költségvetésben?

− Számunkra rendkívül kedvező eredménnyel zárultak ezek a tárgyalások, ugyanis ennek a költségterhei viszonylag alacsonyak, és ezeket nem egyszerre, hanem elnyújtottan kell elkönyvelnünk. Emiatt ennek az összegnek számviteli szinten a szétterített hatása lényegében nem érződik a költségvetésben.

− A közelmúltban az egyik IMF-es dokumentumban volt egy érdekes adópolitikai javaslat, amelyet aztán visszavont a szervezet. Ez egy egyszeri bankbetétekre kivetett adókulcsot javasolt volna. Mit gondol a mögöttes adópolitikai filozófiáról, amely a magasabb jövedelműek adóterhelésének növelését javasolja, akár a megtakarítások, ingatlanok vagy más vagyonelemek megadóztatásának formájában?

− Szerencsére az EU-ban nincs közös adópolitika, ráadásul kikerültünk az IMF-programból, így senki nem szólhat bele az adórendszerünkbe. Az IMF-dokumentumban felmerült javaslatot ezért semmilyen szinten nem kell figyelembe vennünk, az ugyanis teljesen más, mint amit a magyar kormány szeretne megvalósítani.

További gyorsulás következik

− A tárca csütörtök reggeli közleménye azt vetíti előre, hogy a negyedik negyedévben még gyorsabb, akár 2,5 százalékos lehet a GDP bővülése. Ez hogyan jött ki?

− Amit a harmadik negyedéves előzetes GDP-adatban láthatunk, az egy széles bázison nyugvó, megalapozott és fenntartható növekedési pálya; az átmeneti egyedi hatások, akár a mezőgazdaságban érvényesülő bázishatás szerepe a negyedéves adatban már nem volt jelentős. Nem alaptalan tehát a most látott negyedéves dinamikát kivetíteni az év hátralévő részére, így külső sokkok híján az utolsó negyedévre elérhetőnek látszik a 2,5 százalékos éves növekedési ütem.

− Említette, hogy most megalapozott a növekedési dinamika, ami több éven át is fennmaradhat. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a mélyben levő beruházási aktivitás nőjön.

− Részletes adatok hiányában nehezen mondhatunk biztosat, azonban a jelek szerint a fordulat e területen is bekövetkezett, például az építőiparban már láthatóak kedvező tendenciák. A beruházások felfutásához szükséges üzleti bizalom szempontjából egyfelől kritikus jelentősége van a makrogazdasági stabilitásnak. Ugyanilyen fontos azonban a kapacitások bővítéséhez az értékesítési lehetőségek, vagyis a növekedési kilátások javulása. Úgy gondolom, a most bejövő adatok megalapoznak egy ilyen javulást az üzleti bizalomban.

(Napi Gazdaság)