A szerdai kormányülésen újra tárgyalhatják a járási rendszer kialakításáról szóló törvény tervezetét, amely közel 100, köztük a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációval összefüggő törvény módosítását tartalmazza. A tervezet részletezi mindazon, törvényben rögzített hatásköröket is, amelyek a járási hivatalokhoz kerülnek. Az előterjesztés benyújtását az önkormányzati érdekszövetségekkel, a szakszervezetekkel folytatott széles körű konzultáció-sorozat előzte meg.
Mint ismert a Közigazgatási és Igazsgügyi Minisztérium (KIM) januárban társadalmi vitára bocsátotta a járásokkal kapcsolatos területi tervezetét, kifejezetten azzal a céllal, hogy az érintettek véleményezhessék a munkanyagot. Az egyeztetés során 757 javaslat érkezett be, amelyeket a kormánymegbízottak segítségével dolgozták fel, s döntöttek arról, mely érdemi javaslatot kell beépíteni a készülő rendszerbe. A társadalmi egyeztetést követően további konzultációkra került sor, amelyek keretében Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára és helyettes államtitkárai több önkormányzati fórumon hallgatták meg és vitatták meg a megújuló önkormányzati és járási rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megkeresésére mind a 19 megyében, két hónapon át polgármesterekkel és jegyzőkkel egyeztettek, de részt vettek a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint külön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma ülésén, ahol minden önkormányzati érdekszövetség jelenlétében tárgyaltak a járási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatról. A cél az volt, hogy a lehető legszélesebb körben ismertessék a járási rendszer létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat, meghallgassák az észerevételeket. Ennek okán a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is konzultáltak.
A járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is (pl. földhivatal, nyugdíjbiztosító stb.), biztosítva, hogy 2013 végére valóban megvalósulhasson minden járás területén az egyablakos ügyintézés. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – létrejönnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A járási rendszer szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, s európai gyakorlatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait. A járási rendszer kialakítása része a területi közigazgatás átfogó reformjának, amelynek finanszírozásához a kabinet döntése alapján nyolc uniós forrást csoportosítanak át. A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit Kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet 2012. június 30-ig alkotnak meg.
(kormany.hu)
