A 21. század ritmusához igazított, az ügyfelek adminisztrációs terheit csökkentő közigazgatás alapjait alapozza meg az a törvény, amely a tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény egyes rendelkezései 2012. február 1-jén, míg az általános ügyintézési határidő jelentős – 30 napról 21 napra- csökkentése 2014. január 1-jétől lép hatályba.
A most megjelent törvény módosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, többek között az elektronikus ügyintézés új szabályait határozza meg, módosult a Polgári Perrendtartás, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló korábbi törvényt is.
A módosítások egy része az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a hatóságok majd jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelhetik a most kötelezően bevonandó szakhatóságok körét. Emellett egyértelműbbé válnak a hatósági ellenőrzések keretei, meghatározva annak alapvető, valamennyi eljárásban érvényesülő szabályait. Szintén rendelkezik a törvényjavaslat a bírságolások rendszeréről, ami jelenleg gyakran hátrányosan érinti az ügyfeleket. Bizonyos ügyekben törvény vagy kormányrendelet meghatározhat olyan ügyeket, amelyekben az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
Új alapokra helyezik az elektronikus ügyintézés szabályait is, amelynek célja az innovatív, az ügyfelek számára kényelmesebb megoldások minél gyorsabb elterjedését segíteni és ezáltal a költségtakarékosabb megoldások alkalmazását is lehetővé tenni. Az új szabályozás alapján akár telefonon, akár interneten (és természetesen a kormányablak-koncepció alapján már korábban kialakítottak szerint akár személyesen) érdemi „egyablakos” ügyintézési lehetőségre lesz lehetőség. Egyes kormányablak-funkciókat a hatóságok mellett közigazgatáson kívüli szervezetek is elláthatnak (például akár egyes postahivatalok), így a személyes ügyindítás lehetősége közelebb vihető az ezt igénylő, vagy erre rászoruló állampolgárokhoz. Az új törvény alapján már az is biztosítható lesz, hogy az ügyfélnek ne kelljen sokféle igazolványt magával cipelnie (TAJ kártya, adóigazgatási jel, személyi igazolvány stb.).
A hatósági ügyintézés racionalizálási folyamatába illeszkedik a miniszterhez telepített hatósági ügyek felülvizsgálata is. A KIM koordinációja mellett megtörtént a kormányzati struktúra felülvizsgálata, ennek eredményeként a jelenleg minisztereknek címzett hatósági hatáskörök mintegy 40 %-a szűnik meg vagy kerül át más felügyelet alá. Így például 2012-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt majd a határátkelőhelyeken előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti eljárásokban, illetve az összes katasztrófavédelemmel, kapcsolatos hatáskörrel a jövőben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság foglalkozik majd. Azok az ügyfajták, amelyek felett eljárt az idő vagy nem illeszthetők be a szolgáltató közigazgatás rendszerébe, megszűnnek. A törvényjavaslat mindemellett – más kormányzati programmal összhangban – a vállalkozásoknak is kedvez adminisztratív terheik csökkentése tekintetében.
A módosítás hangsúlyosabb szerepet szán a civil szervezetek szerepének is. Felismerve a civil szféra szerepét az állam jogszerű működésének kontrolljában, a közérdek érvényesítésében, ezzel együtt a valóban szolgáltató és ügyfélbarát közigazgatás kialakításában, a törvényt két oldalról is gyökeresen új szabályozási modellt vezet be a társadalmi szervezetek hatósági eljárásokban való szerepvállalását érintően. A jövőben lehetőséget kapnak a civilek, hogy ügyféli jogállást kapjanak bármely jogszabály – tehát akár egy önkormányzati rendelet – estén is, így pl. nagyberuházások építési engedélyezése során a környezetvédelmi érdekek érvényre juttatása hatékonyabban történhet. Másik oldalról feljogosítja e szervezeteket a nyilatkozattételi lehetőséggel, azaz e szervezetek hatékonyabban tudják kifejteni érdekképviseleti tevékenységüket, a hatósági döntések megalapozottabbak lehetnek, és mégsem fenyeget az ügyek elhúzódásának veszélye.
A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjában vállalta a közigazgatást az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, hiszen így erősíthető Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége. A Kormány alapvető szándéka mind társadalmi, mind gazdasági oldalról a „Jó Állam” megteremtése. Ezzel a törvénnyel is az a cél, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, és hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától. Ehhez részeként a Kormány már tavaly számos törvényt módosított, áttért a naptári napban való határidő számolásra 2011. január 1-jétől, amely szintén az eljárási ügyek egyszerűsítését szolgálja. A most elfogadott törvényjavaslat kormányzati, önkormányzati és egyéb szervek bevonásával, széles körű egyeztetés során jött létre.
(kormany.hu)
