A helyi sajátosságok fontosak a járási hivatalok és a szakigazgatási szervek szervezetének, személyi állományának kialakításakor. A kormány figyel arra is, hogy a járási rendszer alkalmazkodjon az érintett térségek igényeihez, így például a járási munkaügyi szakigazgatási szervek, földhivatalok székhelye azokban a járásokban találhatóak, ahol az ügyfélteher, ügyszám alapján kiemelten szükség van rájuk - tájékoztatta a Rádió Orientet Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár.

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a korábban a Terézváros speciális helyzetéből fakadóan említett problémák nagy része, a köztisztaság és a bírságok behajtása, nem kifejezetten járási ügy, inkább önkormányzati hatáskörbe tartozik.

A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az állampolgár sok esetben nem tudja, hogy ügye önkormányzati vagy államigazgatási ügy-e, illetve hogy mely hivatal jogosult eljárni. A járási hivatalok kialakítása éppen ezért szerencsésnek mondható – több esetben egy épület ad otthont az önkormányzati és a járási hivatalnak is. Az „együtt lakás” további előnye, hogy folyamatos és gördülékeny az együttműködés, az ügyek kezelésének összekapcsolása. A helyettes államtitkár hozzátette, a terézvárosi problémákkal kapcsolatban sokszor alapvető emberi jogi kérdések, az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog is felmerül. Éppen ezért az alapvető jogok biztosa e kérdésekben rendszeresen vizsgálja az önkormányzatok és a járási hivatalok működését.

Ugyancsak a Rádió Orient egyik korábbi interjújában felvetettekre reagálva az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a főváros népegészségügyi helyzetéről is beszélt. Zöld-Nagy Viktória elmondta, a népegészségügyi szakigazgatási szervet a főváros működteti, azonban illetékességi területe Pest megyére is kiterjed. Az agrárigazgatásban működő szakigazgatási szervek esetében fordítva van a helyzet: a Pest megyei kormányhivatal által működtetett szerv illetékességi területe a főváros területére is kiterjed. „A hasonló problémakörök miatt a szakigazgatási szerv egyben kezeli a fővárost és Pest megyét. Mindezek ellenére számos eltérés, speciális kihívás is van. Ilyen például a belső kerületek szórakozóhelyeinek hatása. Az önkormányzatoknak, a kerületi járási hivataloknak és sok szakhatóságnak egyaránt van e területen érintettsége. Közös érdek a működőképes szórakozóhelyek kialakítása, a gyors és hatékony, ugyanakkor jogszabálykövető helyszínek kiépítése. A helyi sajátosságok fontos szempontot jelentenek a hivatalok személyi állományának kialakításakor” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervezete fontos szerepet tölt be a munkahelyteremtésben, a foglalkoztatáshoz juttatásban és a képzések indításában. Zöld-Nagy Viktória hangsúlyozta, munkaügyi szervezet jelenleg nem működik minden járási hivatalban, azonban a döntéshozók törekednek a teljes jelenlétre. „Komoly figyelmet fordítunk arra, hogy a járások specialitásai megjelenjenek a helyi szakigazgatási szervek profiljában. Például a munkaügyi egységek azokon a járási székhelyeken találhatóak, ahol kifejezetten szükség van rájuk. A szakigazgatási kapacitást a szükségesség szerint csoportosítjuk” – emelte ki.

A helyettes államtitkár a munkaüggyel kapcsolatban a közfoglalkoztatásról is szót ejtett. A programoknak egyaránt van állami és önkormányzati vetülete. A járási hivatalok kialakításával az önkormányzatoknál végzett közfoglalkoztatás koordinációja a járáshoz került. Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervrendszer tovább javítja a munkaerőpiaci helyzetet, az önkormányzati hivatal szerves kapcsolatban áll a közfoglalkoztatás koordinációját végző szervvel. „A járási hivatalok kiemelt feladata, hogy ismerjék a térség munkaerőpiaci helyzetét. Fontos, hogy a helyi sajátosságokhoz alakítsuk a képzéseket. Éppen ezért a járási hivatalvezetőnek kapcsolatban kell állnia a térség foglalkoztatóival is” – jelentette ki a KIM helyettes államtitkára.

A területi közigazgatás átalakítása során, a kormányablak rendszer kialakításakor a kormány a generalista modell mellett kötelezte el magát. Az átfogó ismertek továbbítása a kormányablak képzésben is megjelenik: az ötmodulos képzés 4. eleme az egyes ügykörök tartalmát és az eljárási metodikákat tekinti át. Zöld-Nagy Viktória hangsúlyozta, a többezres ügyintézési kör óriási kihívást jelent. „Ilyen ügykörszámmal még nem működött integrált ügyfélszolgálat Magyarországon. A rendszer szakmai háttértámogatására kormányablak tudásbázist készítettünk, amely élethelyzetekhez csoportosítja a 2500 ügytípust” – emelte ki. A helyettes államtitkár hozzátette, a tudásbázis működéséhez informatikai fejlesztés szükséges és ezzel párhuzamosan folyamatban van a kormányablak helyszínek fizikai kialakítása is.

Az ügyeket, az intézés szintje szerint is lehet csoportosítani. Az azonnal intézhető ügyek mellett beszélhetünk a kérelem befogadásáról, amellyel a hatósági eljárás elindul. A Rádió Orient vendége kiemelte, az azonnal intézhető ügyek esetén további informatikai fejlesztés szükséges. „A kormányhivatali rendszerben több mint 300 alkalmazást használnak a kollégák. Meghatározott ügycsoportokban tervezzük a hozzáférés kiépítését, amely során a kormányablak ügyintéző azonnal hozzáférhetne a szakalkalmazáshoz” – magyarázta Zöld-Nagy Viktória.

A kormányablakokban a folyamatban lévő ügybővítésre még van kapacitás – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége. A helyettes államtitkár elmondta ugyanis, hogy július 1-jétől további 87 ügykör kerül a kormányablakokba. Ezek között szakmai szempontból nagy kihívást jelentő ügyek is vannak. Ez egyelőre nem jár létszámfejlesztéssel, így a munkatársakat belső, „házi” képzésekkel készítik fel a többletterhekre. A plusz ügykörök ügymenetleírása már elkészült és készül az ügyfelek részére is a tájékoztató – zárta a helyettes államtitkár.

(Rádió Orient)