Magyarországról indul útjára az Európai Unió 7 évre szóló, az egész kontinenst érintő oktatási programja, az Erasmus+. A részletekről Balog Zoltán,az emberi erőforrások minisztere és Andrulla Vasziliu az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa adott tájékoztatást a programról szóló konferencián, március 12-én Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere bejelentette: idén az Erasmus+ magyar forrásai 11 százalékkal nőnek.
Balog Zoltán kiemelte: idén a magyar források 11 százalékkal nőnek, és 31 millió euró használható fel oktatási, képzési, mobilitási célokra. Szerinte az Erasmus+ polgárközpontú, a jövőre és az ifjúságra orientált program, amelyben - a más területeken jelentkező viták ellenére - egymást erősítik az uniós tagállamok. Hagyománya, múltja és jövője is van.
A miniszter elmondta: Európát nem mi találtuk ki, évszázadok, évezredek óta létezik, és az olyan nagy nevek, mint Erasmus, mutatják, hogy megvannak a biztos kulturális alapjai és gyökerei, amelyekre érdemes építeni. A tárcavezető fontosnak tartja, hogy az Erasmus+ hét korábbi programot egyesít, és Magyarországról indul útnak. Kitért arra is, hogy a szakképzés minőségének fokozatos romlása Magyarország egyik legfontosabb problémája, ha e területre pluszforrásokat lehet átcsoportosítani, az nagyon fontos lépés. A most induló program segítheti a tudásáramlás és a tapasztalatszerzés erősítését - közölte.
A felsőoktatás területéről elmondta: „annak olyan hosszú lejáratú kötvénynek” kell lennie, amelyet a jelenben kötnek, de a jövőben a nemzet minden polgára jól jár vele. Az a felsőoktatási reform, amely csak a termelési mutatókat látja, nem megoldás Magyarország számára, a mennyiség felől a minőség felé kell terelni az egyetemeket. A gazdaságosság mellett nagyon fontos a nyitottság is, amihez a most induló program szintén jelentős mértékben hozzájárulhat. Hangsúlyozta, nagyon sok olyan tudást „vihetünk” Magyarországról, amire szüksége van Európának.
A magyar célkitűzések között említette a pedagógusképzés átalakítását, a hátrányos helyzetűek felzárkózását. Arra számít, hogy a programnak köszönhetően kiterjedtebb lesz a nemzetközi kapcsolatrendszer, és új szemlélet valósulhat meg a felsőoktatásban.
Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa arra számít, hogy az Erasmus+ a munka és az oktatás világát közelebb hozza egymáshoz. A program azt szimbolizálja, hogy Európa nyitott a világ felé - mondta, jelezve: a diákok harmadik világbeli országokban is tölthetnek el tanulmányi időt.
Kiemelte: az egyetemeknek és főiskoláknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, és biztosítaniuk kell, hogy az oktatás lépést tartson a gazdasági fejlődés ütemével. Nyitott, igazságos, demokratikus világra van szükség, és egy ilyen társadalom kialakítása a tantermekben kezdődik el - hangoztatta.
Hozzátette: négymillió embernek lesz lehetősége a programba való bekapcsolódásra, az Erasmus+ költségvetése pedig 40 százalékkal emelkedik. A program a következő hét évben több mint 100 ezer magyar diáknak nyújt segítséget az oktatás, képzés és a mobilitás területén. Az elmúlt hét évben 64 ezer diák vehetett részt a programokban - jelezte a biztos, aki a többi között a nyelvtanulást, az olvasási és szövegértési képességek fejlesztését hangsúlyozta.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója azt mondta: tavaly közel 2600 pályázat érkezett, ami jelentős növekedés 2007-hez képest. A programok hozzájárultak, ahhoz, hogy a hazai oktatás minősége magasabb legyen és módszertana megújuljon - mondta. Az Erasmus+ a következő hét évben összesen 14,7 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, a program külföldi tanulási, képzési, tapasztalatszerzési és önkéntesi lehetőségekhez nyújtandó hozzájárulás formájában több mint 4 millió résztvevő számára fog támogatást biztosítani.
Ezen belül 450 ezer gyakornoki helyet lehet betölteni. Külföldi oktatási, képzési vagy munkalehetőséget 650 ezer szakipari tanuló, illetve gyakornok kaphat. Külföldi tanítási, illetve oktatási lehetőséghez 800 ezer tanár, szakoktató, oktatási szakember, illetve fiatal munkavállaló juthat hozzá a támogatás révén. Ezen túlmenően 200 ezer mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el. Több mint 25 ezer felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való részvételhez, aminek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik. Több mint 500 ezer fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban.
Az Erasmus+ révén 125 ezer iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 ezer „stratégiai partnerség” megalapításához. E partnerségek a tapasztalatcserét, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják. 3500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása érdekében. Hatszáz, sporttal kapcsolatos nemzetközi partnerség - például európai nonprofit esemény - részesülhet támogatásban.
Magyarországról az egész életen át tartó tanulás uniós programja és a „Fiatalok lendületben” program keretében 2007 és 2013 között csaknem 65 ezer diák, fiatal, valamint tanár, oktató, illetve fiatalokkal foglalkozó szakember részesült támogatásban. Az Erasmus+ keretében a következő hét évben a becslések szerint közel 100 ezren kapnak majd támogatást.
Magyarország az idén az Erasmus+ programból 31 millió eurót kap, a részére elkülönített összeg 2020-ig várhatóan minden évben nőni fog.
(MTI-EMMI)
