A bécsi expresszionizmus mesterének első valóban nagyszabású magyarországi bemutatkozásaként látható szerdától a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele és kora - Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból című kiállítása - hangoztatta a tárlat keddi megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

A szeptember 29-éig nyitva tartó kiállítás 85 művet, köztük 53 Schiele-festményt, -akvarellt és -grafikát vonultat fel. Egon Schiele festette talán a művészettörténetben a legtöbb önarcképet, kereken százat; ezeken a portrékon jól láthatók az énfeltárás fázisai, amelyek mély emberismeretről tanúskodnak - emelte ki a miniszter.

A festő munkássága Bécs aranykorával esett egybe, ekkor a város hírneve Párizséval vetekedett, hiszen páratlanul gazdag művészeti-tudományos életet mondhatott magáénak: ott alkotott mások mellett Mahler, Hoffmanstahl, Freund és Schnitzler is. A nagy bécsi festők is hosszan sorolhatók, és legtöbbjük, például Klimt, Kokoschka vagy Carl Moll Budapesten is kiállított - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Felidézte az Ady és Hoffmanstahl által is megírt "minden egész eltörött" érzését is. "Schiele képeiből, az én szétesésének stációiból nem lehet összerakni az egészet, de a vágyat felébreszti bennünk" - fogalmazott a miniszter, köszönetet mondva a Leopold Múzeum vezetőinek, Baán Lászlónak, a Szépművészeti főigazgatójának és a főszponzor Erste Banknak a kiállítás létrehozásáért.

Elisabeth Leopold, a Leopold Múzeum igazgatótanácsának tagja elhunyt férjére is emlékezve hangoztatta, hogy Rudolf Leopold akkor kezdte gyűjteni Egon Schiele munkáit, amikor ezért még őrültnek tartották, elképzelései mellett azonban kitartott, és így neki is köszönhetően a művészettörténet ma már valós értékén tartja számon a fiatalon elhunyt festőt.

Bodor Kata, a kiállítás kurátora felidézte: Schiele debütálása még nem aratott fényes sikert, a kritika akkor "Klimt-epigonnak" nyilvánította. A Szépművészeti tárlata bemutatja, hogyan vált Schiele egyéni hangú alkotóvá, akinél korai halála évében, 1918-ban már előjegyzésbe kellett venni a rendeléseket.

A budapesti kiállítás ezért többször elhagyja a kronologikus rendezőelvet, és tematikus kitérőkkel érzékelteti, hogy Schiele egyes témákat újra és újra átgondolt - mondta el a művészettörténész a mások mellett Oskar Kokoschka, Gustav Klimt, Anton Kolig, Richard Gerstl vagy Anton Faistauer munkáit is felvonultató tárlatról.

(MTI)