A 2008-2009-es romák ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjai kárenyhítése módjának kidolgozására a kormány egy hazai és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező civil szervezetet kért fel. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület közvetlenül az áldozatokkal veszi fel a kapcsolatot, egyúttal szükség szerint pszichológiai, jogi és anyagi segítséget is nyújtva.
Magyarország Kormánya rendeletalkotással döntött a romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett áldozatainak megsegítéséről. Gondos, minden részletre kiterjedő előkészítő munka után az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Balog Zoltán kapott megbízást arra, hogy végre meginduljon az a kárenyhítő folyamat, amelynek már korábban, a tragikus eseményeket követően azonnal meg kellett volna indulnia.
Mivel jogerős bírósági ítélet még nem született károkozó magatartásról az ügyben, így a segítségnyújtás jogcíme egyedi, leginkább a kárenyhítéshez hasonlító megoldást tesz lehetővé. A közhasznú egyesülettől olyan megoldást várunk, amely hozzájárul az áldozatok által elszenvedett károk megtérüléséhez és egyúttal megakadályozza életkörülményeiknek a bűncselekmény-sorozat következtében bekövetkezett további romlását.
Az eredményes, az érintettek érdekeit szem előtt tartó munka elvégzésére olyan civil szervezetet kért fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mely megkérdőjelezhetetlen hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. Ennek értelmében a 25 éve működő Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület tesz javaslatot a kárenyhítés formájára és kereteire. Az Egyesület 1989-ben alakult, Közép-kelet Európában és Magyarországon első áldozatvédő szervezetként. Megalakulásakor kitűzött céljai ma is változatlanok: lelki-pszichológia, jogi és anyagi értelemben segíteni bárkin, aki bűncselekmény áldozatává vált. A szervezet 1992 óta tagja az Európai Áldozatsegítő Egyesületnek; a megalakulása óta eltelt 24 év alatt közel 50000 fő kereste meg problémájával, gondjaival irodájukat, 2002 óta pedig további 44000 külföldi állampolgár is hozzájuk fordult segítségért.
Az Alapítvány képviselői nem a büntetőeljárás, vagy az abban érvényesített további igények ügyében keresik fel az érintetteket, számukra kizárólag az áldozatok számára nyújtott segítség a mérvadó. Így tettek a vörösiszap-katasztrófa, vagy a móri vérengzés áldozatainak esetében is. A romagyilkosságok túlélő sértettjeivel ezért minden esetben közvetlenül veszik fel a kapcsolatot. Kidolgozzák a hatékony segítségnyújtást lehetővé tévő javaslatot az EMMI számára -- illetve, ha szükséges, akkor azonnali anyagi támogatást is adnak az áldozatoknak. A tárcának tett javaslat végrehajtásáról a minisztérium tájékoztatja majd a nyilvánosságot is.
A 2008–2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett egyéb áldozatainak megsegítésére az állam részéről a bűncselekmények elkövetését követően az akkori kormány semmilyen lépést nem tett. Az első, a kormánytól jövő segítségre 2010-ig kellett várni, amikor Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere – még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként – 8,5 millió forintot juttatott az áldozatok családjainak. Ebből az összegből egyebek között négy lakóházat újítottak fel a Phralipe Független Cigány Szervezeten keresztül.
(Sajtó-, Kommunikációs, Közkapcsolati és Protokoll Főosztály)
