Még az idén tizenháromra nő a nemzeti emlékhelyek száma a Fiumei úti sírkerttel és a pannonhalmi bencés apátsággal - közölte Balog Zoltán a XII. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencia megnyitóján pénteken Budapesten. Vargha Tamás államtitkár bejelentette: a honvédelmi tárca első világháborús emlékhely kialakítását javasolja a centenáriumra.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: tervezik a történelmi emlékhelyek számának bővítését is.

"Amikor a kegyeletről, a nemzeti emlékhelyekről, a nemzeti örökségről beszélünk - hangoztatta a miniszter -, nem a múltról, hanem a jövőről beszélünk. Arról, hogy mit őrzünk meg elődeink örökségéből, és azt hogyan tudjuk továbbadni a következő generációnak."

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy ma már kevesen tudják, hogy az első világháború a Magyar Királyság területéről 3 797 000 férfit szólított el, közülük 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba. A hősi halottak 47 százaléka volt magyar származású - tette hozzá. Hangsúlyozta: az első világháborúban jóval több magyar katona vesztette életét, mint a második világháborúban.

Az áldozatok többsége névtelenül külföldön nyugszik, a tervezett emlékmű nekik, illetve a nyomtalanul eltűnteknek állítana emléket - mondta. Hozzátette: az elesettek emlékének ápolása nemzeti feladat.

Fotó: Nemzeti Örökség Intézete

Bemutatva más háborúzó államok monumentális építményeit és emlékhelyeit, a tervezett magyar hősi panteonról azt mondta: az emlékhely falán minden csapattest nevét meg kell jeleníteni évszámok és olyan helyszínek megjelölésével, ahol magyar katonák harcoltak.

A további feladatok között említette az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák számítógépes adatbázisának létrehozását, továbbá az első világháborús katonatemetők felújítását. Mint mondta, 108 felújítandó temető van a tárca látókörében.

Hangsúlyozta: a háború századik évfordulójának legfontosabb üzenete az, hogy "nem felejtettük el a hősi halált halt katonáinkat, és emlékük ápolását nemzeti ügynek tekintjük".

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke üdvözölte az emlékmű felállítását, és megjegyezte: az első nemzeti emlékhely a Hősök tere volt. Fontosnak nevezte a fiatalok megszólítását, hozzátéve: a Fiumei úti sírkertben az 1956-os szabadságharcosok parcelláját diákokkal szépítették meg.

A rendezvényen megjelent Boross Péter volt miniszterelnök, Antall Józsefné, Antall József volt kormányfő özvegye, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai államfő özvegye, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.

(MTI)