A Dán Elnökség szervezésében 2012. április 24-25-én Horsens-ben (Dánia) kerül sor a foglalkoztatási és szociális miniszterek szokásos, félévenkénti informális ülésére. A tanácsülésen a magyar delegációt Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és dr. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár (NGM) – szakterületeiknek megfelelő munkamegosztásban – vezetik.
Az informális miniszteri találkozón nagyobb részt foglalkoztatáspolitikai témaköröket vitatnak meg.
Andor László biztos úr bemutatta az április 18-án megjelent ún. foglalkoztatási csomagot, amely összegzi azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést kívánja elősegíteni az Unió. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot leginkább az egészségügyi foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozó javaslatcsomag érintette. A Bizottság például javaslatot tett arra, hogy a tagállamok – akár közösen is – fejlesszék az egészségügyi munkaerő-szükséglet előrejelzését, tervezését. Arra is ösztönzi, hogy a tagállamok folytassanak tapasztalatcserét arról, hogy milyen módszerekkel lehet a legsikeresebben az adott tagállamban megtartani az orvosokat és az egészségügyi személyzetet, hogy Európában sehol se legyenek fennakadások az egészségügyi szolgáltatásban. Andor biztos úr ezen kívül részletes beszámolót tartott a fiatalok munkanélkülisége ellen tett tagállami intézkedésekről is.
A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek plenáris ülésen vitatták meg a Bizottság azon javaslatcsomagját is, amely a másik tagállamba kiküldött munkavállalókkal foglalkozik.
Az ülés informális jellegének megfelelően az ülés egy részében a miniszterek három párhuzamosan zajló munkacsoportban cserélnek eszmét.
Dr. Réthelyi Miklós miniszter a szociális szolgáltatások aktuális kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban ismertette a magyar törekvéseket. Hozzászólásában hangsúlyozta , hogy a demográfiai folyamatok, az ennek következtében is változó igények és elvárások, valamint a szűkülő források Magyarországon is szükségessé teszik a teljes szociális ellátórendszer újragondolását. A Kormány már eddig is számos intézkedést tett a szociális szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében. Említette például azokat a pozitív tapasztalatokat, amelyeket a pályázati alapú, kimenettől, teljesítménytől függő finanszírozás hozott több alapszolgáltatás esetében is. Kiemelte, hogy az utóbbi évek intézményi szempontú megközelítése helyett, sokkal inkább az egyént és az ő szükségleteit, igényeit középpontba helyező szemléletmódra van szükség.. A pozitív példák sorában, többek között, kitért a falugondnoki hálózatra, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra is.
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium)
