Magyarország számára is fontos irányba mutatnak nagyrészt azok az általános, valamint országspecifikus ajánlások, amelyeket az Európai Unió a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködés keretében fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összehangolására - hangsúlyozta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter csütörtökön.
Az EU-tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes minisztereinek luxembourgi találkozójáról az MTI-nek nyilatkozva a politikus elmondta, Magyarország számára is fontos irány, hogy minél több munkahely legyen, a szociális helyzet megoldását pedig a munkaerő-piaci helyzet bővítésével érjék el, ne pedig külön szociális intézkedésekkel.
Balog Zoltán kiemelte a szakminiszteri tanács illetékességébe tartozó ajánlások közül a munka közterheinek csökkentését a hátrányos helyzetű térségekben, a szakképzés átalakítását, a kisgyermekes nők munkába állásának segítését.
A Magyarországra vonatkozó konkrét ajánlások európai bizottsági tervezetének egy részével kapcsolatban a miniszter fenntartásokat fogalmazott meg, és fogalmazásbeli változtatásokat kért, elsősorban azért, mert úgy ítélte meg, hogy az ország egészben vagy részben már teljesíti is a szövegben ajánlottakat. Ezek között említette, hogy a munkáltatói hozzájárulásból már most kedvezményt biztosít a kormány a kedvezőtlen helyzetű munkaerőcsoportok foglalkoztatásának érdekében, a képesítést nem igénylő munkakörökben a foglalkoztatást terhelő adók további csökkentését tervezik, megerősítették az aktív munkaerő-piaci eszközöket, folytatják a gyermekgondozási intézmények bővítését, a szakképzési rendszer növekedésorientálttá alakítását, valamint a fiatalok munkanélküliségének megelőzését és csökkentését célzó intézkedéseket. Balog Zoltán külön jelezte, hogy az adópolitikai ajánlást illetően a kormány nem teljesen osztja a bizottság álláspontját. Kiemelte, a magyar adóreform célja a foglalkoztatást terhelő terhek csökkentése, de több intézkedés az alacsony keresetűek helyzetének javítását is célozza. A kormány nem vitatja, hogy ezt költségvetés-semleges módon kell megoldani, de azt is figyelembe kell venni, hogy elsősorban a tagállam kompetenciája a megfelelő adónemstruktúra kialakítása, ezért aggályosnak tartja új adónemek ajánlását a bizottság részéről.
"Nem gondoljuk, hogy az Európai Uniónak a dolga lesz, hogy a mi adópolitikánkat meghatározza" - fogalmazott Balog Zoltán a sajtónyilatkozatban.
A magyar delegáció a női foglalkoztatásra, valamint a felzárkóztatási stratégia megvalósítására szolgáló ajánlás tekintetében is szövegmódosítási, pontosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket az Európai Bizottság is elfogadhatónak ítélt.
Kitért Balog Zoltán az Európai Bizottság úgynevezett foglalkoztatáspolitikai javaslatcsomagjára is, amelyet a végrehajtó testület áprilisban ismertetett. Jelezte: Magyarország határozottan üdvözli a foglalkoztatás középpontba állítását, és csak támogatni tudja az uniós források ezt célzó koncentrált felhasználását. Alapvető fontosságú a munkaerő-kereslet ösztönzése is, e nélkül a klasszikus, kínálatoldali beavatkozások önmagukban nem eredményezhetik a foglalkoztatás bővítését.
Megfontolásra javasolta egyúttal, hogy az úgynevezett csoportmentességet biztosító uniós jogszabályban nevesítsék a fiatalokat a hátrányos helyzetű csoportok között. Az ülésen elnöklő dán foglalkoztatási miniszter, Mette Frederiksen válaszában jelezte: tudomásul vették a magyar módosítási javaslatokat, amelyeket továbbadnak a megfelelő fórumoknak. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy a luxemburgi értekezlet helyszínén kétoldalú találkozókra is sort kerített. Különmegbeszélést folytatott mások mellett Ursula von der Leyen német munkaügyi miniszterrel, valamint osztrák kollégájával és a dán elnökség képviselőivel is.
((MTI))
