Magyarország együttműködésre törekszik az UNESCO-val a romaoktatás terén, ami szorosan kapcsolódik társadalom-átalakító programjához – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Párizsban az UNESCO-közgyűlés 37. ülésszakán elhangzott beszédében.
Az ENSZ 195 tagországot tömörítő Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének közgyűlése kétévente tart ülésszakot, amelyen a tisztújítás mellett minden tagország képviselője szót kap.
A csütörtöki ülésnapon hangzott el a magyar szaktárca vezetőjének felszólalása. Balog Zoltán egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon – a világon elsőként – minden diáknak tanulnia kell a romák történetéről és kultúrájáról. A nemzeti tantervben erős hangsúlyt kap a kulturális sokszínűség, a Magyarországon élő nemzetiségek történelme, illetve a tolerancia szükségessége – tette hozzá. Magyarország a fentiekre tekintettel az UNESCO égisze alatt részt kíván venni a társadalmi átalakítás kezelését célzó program kormányközi tanácsának munkájában. Ugyancsak jelentkezik az Ember és Bioszféra program nemzetközi koordinációs tanácsába, valamint a szellemi kulturális örökségegyezményt elősegítő kormányközi bizottságba – jelentette be Balog Zoltán.
A romafelzárkózás, a társadalom-átalakítás és az oktatás összefüggéseiről Balog Zoltán az MTI tudósítójának elmondta: ha az UNESCO “behozza a világtapasztalatokat”, akkor kiderül, hogy az integrációról, illetve szegregációról folyó magyarországi vita rossz kérdésfeltevést tükröz. Szerinte mind az együtt-, mind a különtanulás, felkészítés mellett, illetve ellen szólnak érvek bizonyos helyzetekben, tehát nem eleve elítélendő az elkülönített felkészítés.
A miniszter a beszédben kitért arra, hogy a magyarok mind a négy égtáj felé nyitottak a kapcsolatteremtésre. Idézte a hallgatóság előtt azt a magyarokhoz szóló Márai-üzenetet, miszerint nyugatra tartsanak, de sose feledjék, hogy keletről jönnek. De ugyanígy – jegyezte meg – a magyaroknak északon és délen egyaránt vannak barátaik. Balog Zoltán köszönetet mondott az UNESCO-nak az elmúlt években Magyarországnak nyújtott támogatásért.
Az MTI tudósítójának nyilatkozva ezzel kapcsolatban bővebben is kifejtette, hogy az UNESCO az egyik olyan nagy világszervezet, amelyik az elmúlt három-négy évben semmilyen kritikát nem gyakorolt Magyarországgal szemben, “éppen ellenkezőleg, azokat a reformjainkat, változtatásokat, amiket végrehajtottunk az elmúlt években, megértéssel és támogatólag fogadta”. Ebben a miniszter szerint nagy szerepe van Bogyay Katalin magyar UNESCO-nagykövetnek, aki két évig az UNESCO-közgyűlés elnöke volt, és most mandátumának lejártával Nehru-aranyéremmel ismerték el munkáját.
Az UNESCO történetének egyik érdekessége, hogy a szervezet eddigi fennállása alatt mindössze három alkalommal töltötte be nő a közgyűlési elnöki tisztséget, és közülük kettő magyar. A 2011-ben hivatalba lépett Bogyay Katalin előtt csaknem négy évtizeddel – a párizsi UNESCO-székház nagy üléstermének bejáratánál elhelyezett tabló tanúsága szerint – Jóború Magda 1974-től látta el ezt a posztot.
Balog Zoltán az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Bogyay Katalin munkájának köszönhető, hogy számos magyar kezdeményezés felett vállalt védnökséget az UNESCO, és ez elősegíti a magyar szellemi értékek tudatosítását a kulturális és tudományos világban.
Beszédében az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy az UNESCO nagy segítséget nyújtott az októberben a víz témakörében Budapesten megrendezett világkonferenciához. Szólt arról is, hogy Magyarország, amely a Tudomány Világfórumának (WSF) is gazdája az UNESCO-val együtt, most először Magyarországon kívül, Brazíliában rendezi meg a heteken belül sorra kerülő következő ilyen jellegű találkozót. Az is nagy megtiszteltetés Magyarország számára – mondta Balog Zoltán -, hogy az UNESCO védnökséget vállalt a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékév rendezvénysorozata felett.
(MTI)
