Ma avatták fel a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégiumot nemzeti emlékhellyé nyilvánító emléktáblát. A Zsigmond Attila által tervezett, süttői mészkőből készült, 2 méter magas sztélébe süllyesztett mementót Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le.
(A videó nagy felbontásban letölthető a sajtószobából.)
A Boross Péter elnökletével, a Miniszterelnökségen belül működő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nagy sikereként immáron az ötödik nemzeti emlékhely is felavatásra került.
Az örökségvédelmi törvény 2012. január 1-jén életbe lépett kiegészítése 11 nemzeti emlékhelyet határoz meg, amelyek egységes megjelölésének végrehajtását a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság folyamatosan biztosítja.
2012. április 12-én, – az 1849-es függetlenségi nyilatkozat kinyilatkoztatására emlékezve – Debrecen Város Napja kiemelt záróakkordjaként Balog Zoltán miniszter, Bölcskei Gusztáv püspök és Kósa Lajos polgármester együtt avatták fel a Debrecen Református Nagytemplom és Kollégium nemzeti emlékhelyet. Az avatóünnepség Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közös szervezésében zajlott le sikeresen.
"Nemzeti emlékhely címet szerezni az mindig öröm és büszkeség." - emelte ki köszöntőjében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki beszédében a várost és annak dicső múltját méltatta.
Szembe nézünk a történelemmel, azért, mert azt szeretnénk, hogy olyan jövőnk legyen, aminek köze van a múlthoz és köze van a jelenünkhöz - emelte ki avatóbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. "Hogy milyen lesz a jövőnk az azon múlik, hogy hogyan nézünk szembe a múltunkkal, hogy hogyan emlékezünk, hogy hogyan tartjuk számon nem csak az épületet, hanem az embereket is, nem csak a sikereket, hanem a kudarcokat is." A miniszter elmondta, hogy a nemzet stratégiája nem létezhet az emlékezet helyszínei nélkül, melyek védelmében, a szó legmélyebb értelmében figyelmet kell fordítanunk. Az emlékezetpolitika nem érhet véget azzal, hogy bizonyos időközönként felújítunk egy-egy épületet - bár arra is szükség van - hanem szellemi-lelki állagmegóvásra legalább annyira szükség van.
A közélet számos ismert képviselője is jelen volt az ünnepségen, többek között: Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke; Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter; Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke; Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója; Elek János, az Állami Számvevőszék főigazgatója; Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság ebben a félévben még az alábbi nemzeti emlékhelyeket fogja felavatni:
- Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum
- Budapest, Várnegyed
- Ópusztaszer, Történelmi Emlékpark
- Somogyvár-Kupavár
(Emberi Erőforrások Minisztériuma)
