A kommunista diktatúra is közös európai örökség, meg kell mutatni, hogy ez nem csak kelet-európai történet - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák-magyar határnyitás 25. évfordulójáról tartott február 26-i sajtótájékoztatón.

A tárcavezető kiemelte: a gyermekeknek, unokáknak úgy kell átadni, hogy mi történt a rendszerváltozás korszakában, hogy az hiteles legyen, hogy megértsék, milyen drága a szabadság. Ebben segíthetnek az idei évforduló eseményei. Balog Zoltán azt mondta: fontos az emlékezetkultúra, ezt jelzi, hogy nagy viták kísérik a történelmi évfordulókat. 1989 emlékezetes időszak, és a felidézésében a németekre szükség van, hiszen Németország nemcsak két diktatúrát élt át, hanem az azoktól való megszabadulást is - mondta.

A miniszter szerint a németek segíthetnek abban, hogy a rendszerváltoztatás és a határnyitás ne csak a közép-európai emlékezet része legyen, hiszen ismerik a történtek jelentőségét. Hangsúlyozta: „Magyarországon gyakran érezzük, hogy nem értenek meg minket”, és ez a meg nem értés annak a 40 évnek a következménye, amelyet „a vasfüggöny mögött töltöttünk”.

Kép letöltéseBalatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: a társadalom egészséges fejlődéséhez nagy szükség van az évforduló eseményeire, hogy a fiataloknak is „felfedezhetővé tegyék” az idei emlékévet, amely óriási lehetőség arra, hogy a határnyitás után „a lelki határok nyitása” is megtörténhessen, és a családokban merjenek szabadon beszélni a rendszerváltozás előtti időkről. Így a hazugsággal teli világból el lehet jutni oda, hogy nyíltan lehet beszélni a múltról - mondta.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy 1989 igazi büszkesége a magyar nemzetnek, közös sikere a régiónak. Hatalmas dolog, hogy az országok legyőzték a kommunizmust és visszaszerezték a nemzeti önrendelkezést. Eddig ezt nem hangsúlyozták eléggé, pedig „joggal lehetünk rá büszkék” - vélekedett. Mint mondta, az emlékév programjainak kidolgozásakor elsősorban azokra a fiatalokra összpontosítanak, akik nem élték át az akkori eseményeket.

Kép letöltéseKozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a sajtótájékoztatón azt idézte fel, hogy 1994-ben az akkori budapesti német nagykövet azt mondta, Magyarországnak van a legnagyobb szíve, mert a nála nagyobbat, gazdagabbat segítette úgy, hogy ezért semmilyen viszonzást nem várt.

Az 1989-es évforduló eseménysorozatának fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A programsorozat tavaly decemberben kezdődött Az első szakadás a vasfüggönyön című kiállítás megnyitásával Berlinben. 2014. januárjában indult a Közös siker című online kampány, amely magyar és angol nyelvű blog- és Facebook-oldalon dolgozza fel a történteket.

Kép letöltése'89 After elnevezéssel műfaji megkötésektől mentes dalpályázatot hirdetnek, a nyertes dal végigkíséri az évforduló rendezvényeit. Április végén karikatúrakiállítást nyitnak a rendszerváltozásról, később dokumentumfilmet mutatnak be, majd plakátkampányt indítanak. Júniustól magyar és német nyelvű weboldal ad információkat a programokról.

Június 16-án több eseményen is megemlékeznek 1989-ról: a Hősök terén ünnepi megemlékezést és koncertet rendeznek, a Zeneakadémián pedig a visegrádi országok művészei lépnek fel. Augusztus 19-re, a páneurópai piknik évfordulójára Sopronban koncertekkel és színházi előadásokkal készülnek. Az osztrák-magyar határon kerékpárutat is átadnak. Júliusban a VOLT fesztiválon és augusztusban a Sziget-fesztiválon koncerteket és tematikus programokat rendeznek. Szeptemberben a Magyar Külügyi Intézetben konferenciát rendeznek a határnyitásról, ősszel pedig a berlini magyar nagykövetség felállítja a Terror Háza Múzeum előtt álló Vasfüggöny szobor másolatát.

Kép letöltéseAz egész éven át tartó programsorozat decemberben gálaesttel zárul a temesvári operaházban.

(MTI)