Brüsszelben 2012. május 10-11-én tartották az Európai Unió Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsának ülését, ahol Magyarországot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Hoffmann Rózsa és Czene Attila sportpolitikáért felelős államtitkár, valamint Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár képviselte.
Az Oktatási Tanács részleges általános megközelítést fogad el az Európai Unió 2014 - 2020 közötti időszakra szóló új, oktatási, ifjúsági és sport programját: az Erasmus Mindenkinek Programot létrehozó rendelet tervezetéről. A tervezett Erasmus Mindenkinek Program új elemei között Magyarország üdvözli, hogy támogatott ágazatként megjelenik a sport , megerősítést nyer az ifjúságpolitika, az önkéntesség és a nem formális és informális tanulás szerepe, valamint az új program az egyes pályázati lehetőségek között várhatóan nagyobb átjárhatóságot, a jelenleginél nagyobb rugalmasságot biztosít majd.
A rendelet elfogadásáig számos egyeztetés és tárgyalás áll még az európai uniós vezetők előtt, a dokumentumot az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament közösen fogadja majd el.
Az Oktatási Tanács emellett következtetéseket fogad el az oktatásból és képzésből kilépő végzettek foglalkoztathatóságáról. Az elhúzódó gazdasági válság még jobban rávilágít az oktatás jelentőségére abban, hogy a pályakezdő fiatalok hogyan tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Most fontosabb, mint valaha, hogy az oktatási és képzési rendszerekből kilépő fiatalok a lehető legmegfelelőbb alapokkal, a szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek első állásuk megszerzéséhez. Ha egy mai fiatal az iskolai tanulmányai befejezését követően hosszú távon tapasztalja meg a munkanélküliséget, az káros hatással lehet nem csupán személyes boldogulására, hanem az egész társadalom egészére nézve. Ezért annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy az oktatási és képzési politikák hogyan segíthetnek növelni a munkába állók arányát, az oktatásért és képzésért felelős miniszterek politikai elköteleződésük megerősítéseként megállapodnak egy európai referenciaértékben. Ennek érdekében közösen törekednek arra, hogy 2020-ig európai szinten 82%-ra emelkedjen az oktatásból és képzésből kilépő foglalkoztatott fiatalok aránya.
Az tanácskozáson Luxemburg - egy az Európai Bizottság által Luxemburg ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás miatt – kérte a hallgatói ösztöndíjak és kölcsönök felsőoktatásbeli rendszerének alapjául szolgáló kritériumok, és az ezekből eredő kihívások kérdésének napirendre tűzését.
A kétnapos tanácskozáson, a tagállamok elfogadták a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemről szóló következtetés tervezetét, valamint a Spanyolország és Lengyelország által felterjesztett két város, Donostia-San Sebastián és Wroclaw jelölését a 2016. évi Európa Kulturális Fővárosa címre.
Május 11-e délutánján Hoffmann Rózsa államtitkár Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkárt helyettesítve képviseli Magyarországot az Ifjúsági Tanács ülésén is.
A tanácskozáson az ifjúságpolitikáért felelős európai uniós miniszterek a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek előmozdításáról fogadnak el tanácsi következtetéseket. A dokumentum elfogadásával a miniszterek hangsúlyozzák a demokratikus életben való részvétel fontosságát, az önkéntes szervezetek szerepét. Kiemelik a vállakozói kompetenciák jelentőségét és kitérnek az önfolaglakoztatás kérdésére és a nem-formális tanulás szerepére is. Mind a tagállamok, mind pedig az Európai Bizottság törekedni fog a fiatalok kreativ és innovatív kezdeményezéseinek támogatására, a jó példák és gyakorlatok terjesztésére.
Ezt követően a miniszterek a témához kapcsolódóan eszmecserét folytatnak a fiatalok ösztönzéséről és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásának elősegítéséről. A témaválasztással a dán elnökség célja megerősíteni az ágazatközi megközelítést, és kiszélesíteni az ifjúsági munkanélküliség problémájának megoldása érdekében folytatott munkát. A vita fókuszában a nem formális és az informális tanulás fontosságának kihangsúlyozása áll, amely hozzájárul a fiatalok magas munkanélküliségi rátájának csökkentéséhez. Kiemelt kérdés lesz az is, hogy milyen intézkedéseket lehetne hozni annak megakadályozása érdekében, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok kiszoruljanak a társadalomból.
(Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)
