Az országgyűlés határozati javaslatot fogadott el a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről. Párhuzamosan ezzel tudományos szimpóziumot rendezett a Konrad Adenauer Alapítvány és a KDNP „A kommunizmus bűnei” Munkacsoportja.
Magyarország nem is olyan régen még nem a szent korona, hanem az Andrássy út 60. országa volt – kezdte beszédét Réthelyi Miklós Márai Sándor gondolataival. A kommunizmus sajátossága volt a nácizmussal szemben az, hogy bár nem vállalta fel nyíltan a terrort, de ettől még az állandó, bujtatott elnyomást és megfélemlítést tették a rendszer alapjává – szögezte le Réthelyi Miklós, hozzátéve: a kommunista diktatúra kitelepítései egyszerre voltak megelőző és megtorló intézkedések. A kommunisták célja egyértelműen az ezeréves Magyarország szövetének szétszakítása volt – húzta alá a miniszter. Úgy gondolták ugyanis – szögezte le -, hogy ha kihúzzák a tartószálakat – kitelepítik a gazdákat, szétzúzzák az arisztokráciát, ellehetetlenítik a polgárságot, megtámadják az egyházat – akkor darabjaira hullik ez a szövet.
Egy 1951-ben készült kitelepítési statisztika szerint Budapestről többek között 21 egykori minisztert, 25 államtitkárt, 812 magasrangú állami tisztségviselőt, számtalan gyárost és volt katonatisztet vittek el – tájékoztatott a miniszter felhívva arra a figyelmet, hogy az akció legfőbb célja a polgári elit lefejezése volt.
Réthelyi Miklós hangsúlyozta, hogy hiába készült számos feltáró jellegű munka, dokumentum és játékfilm az utóbbi időben a kommunista időszak bűneiről, még mind a mai napig nem beszéltük ki a témát. Az elhallgatott bűnök súlya azonban ránk nehezedik – fogalmazott – és rombolja fiatal demokráciánkat. A most elfogadott országgyűlési határozat segíthet a nemzeti önismeret és a kiengesztelődés elősegítésében – zárta beszédét a nemzeti erőforrás miniszter.
A munkacsoport célja nem a tettesek büntetőjogi felelősségre vonása, az ügyészség feladata lesz ezt megtenni, s eldönteni a feltárt tények tükrében, hogy vádat emel-e, avagy sem – mondta el nyitóbeszédében Eötvös Péter, a KDNP „Kommunizmus bűnei” munkacsoportjának tagja a munkacsoport tevékenységének lényegéről. Az ő céljuk annyi – fogalmazott -, hogy bemutassák a múlt bűneit, azokat, akik elkövették őket, és azt az ideológiát, melynek nevében véghez vitték tetteiket. Rámutatott, hogy bár a tettesek többsége már nincs az élők sorában, bűneik – mivel emberiség ellen elkövetett bűnöknek minősülnek – nem évülnek el soha.
Az országgyűlési határozati javaslatról
Réthelyi Miklós és Navracsics Tibor december végén országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a kommunista diktatúrában kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítése érdekében. Az indítványuk szerint az Országgyűlés a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából hozna határozatot, kimondva, hogy szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a kommunista önkény áldozatairól, és fontosnak ítéli a totális diktatúrák kegyetlenségeire való emlékeztetést.
A javaslat egyszerre akar megemlékezni a kitelepített budapestiekről és vidékiekről, az őket befogadó családokról, valamint azokról, akiket az egykori jugoszláviai és osztrák határsávból, vidéki nagyvárosokból és kisebb településekből zárt, alföldi kényszermunkatáborokba telepítettek. A javaslat célja az, hogy felhívja a figyelmet arra: fontos megemlékeznünk a magyarság e történelmi tragédiájáról, a kommunista önkényuralom embertelenségéről, a kitelepített és meghurcolt honfitársaink tragikus sorsáról.
Történelmi háttér
Az első és talán az összes közül a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítés 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel vette kezdetét, amikor a déli határsávból elszállították a vezetés számára "osztályidegennek" számító embereket. A deportálások célpontja a hortobágyi puszta volt. Ezzel egy időben Budapesten is megindultak a tisztogatások, melyek néhány hónap alatt, 1951 nyarán zajlottak le. A fővárosból kitelepített családokat vidéken, összezsúfolva, kulákok házaiban helyezték el.
(kormany.hu)
