A kulturális örökségvédelem komoly, ám nehezen mérhető gazdasági növekedést hozhat egy nemzet számára – jelentette ki a nemzeti erőforrás miniszter kedden, „Az épített örökség védelmében” című nemzetközi konferencán. Réthelyi Miklós hangsúlyozta: a terület stratégiai jelentőségű, mely állami források nélkül nem működhet.

Épített örökségünket nagyrészt kapjuk, de életünk során tovább formáljuk, hozzáadva korunk szellemiségét. Alakítanunk úgy kell, hogy közben megőrizzük a „múlt koordinátáit” – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjában tartott konferencia nyitó előadásában Réthelyi Miklós.

A miniszter hangsúlyozta, hogy bár a kulturális örökségvédelem gyakorlati, anyagi haszna nagyon nehezen mérhető, meggyőződése, hogy akár egy műemlék rendbehozatala is óriási lendületet adhat a gazdaságnak, hozzájárul a nemzeti vagyon gyarapodásához, munkahelyeket teremt.

Az örökségvédelem jelentősége – folytatta – természetesen eszmei is, hiszen a múlt ismeretén keresztül tudjuk értelmezni magyarságunkat, s így kap értelmet a „Haza” fogalma ia. Éppen ezért – húzta alá Réthelyi Miklós – az örökségvédelem jövőjéről kell beszélnünk. Ebben nagy tapasztalatunk van: tudjuk, hogy kevés a forrás, állami források nélkül csaknem lehetetlen építeni, de szeretnénk világossá tenni, hogy hosszútávon megtérülő ráfordításról van szó.

„Minden épület a földnek támaszkodik, de az égnek emelkedik”, épített örökségünket „tartópillérként” kell kezelnünk – mondta a miniszter.

A kétnapos nemzetközi konferenciát a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága szervezte.

(kormany.hu)