A magyarországi romák helyzete nem rendezhető a többség támogatása nélkül, és Magyarország felemelkedése nem valósulhat meg a cigányság aktív részvétele nélkül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere február 28-án Budapesten.
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke előadásában a magyar romaintegrációs szakpolitikát lehetséges modellként ajánlotta Európa számára. Példaként emelte ki, hogy Magyarországon minden gyermek tanul roma történelmet és kultúrát.
Balog Zoltán a nemzetközi konferencia második napján, február 28-án kiemelte a kölcsönös felelősség jelentőségét a romák felzárkózásában. Elmondta: fontos a folytonosság, hogy legyenek kormányokon átívelő integrációs programok.
Az ügy fontos szerepelői közé sorolta az egyházakat, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket, a munkaadókat, a kormányt, a központosított oktatási rendszert, az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), az Európai Uniót, valamint a közvéleményt. E szereplők nélkül Magyarországon nincs sikeres roma integráció – jelentette ki.
A tárcavezető szerint a romaügyben vannak rossz és jó válaszok. Az előbbiek között említette a fajgyűlölő válaszokat, a rasszizmust, a szociális segélyt, a “gettósodást”, az iskolakerülést és az “áldozatmentalitást”. A jó válaszok közé sorolta a konfliktusokról való világos beszédet, a Start munkaprogramot, a roma középosztály megteremtését, az ösztöndíjprogramot, valamint a felelősségvállalást.
Az országgyűlési választások kapcsán a nemzetiségi listákról szólva elmondta, sok félreértés és kritika fogalmazódott meg a nemzetiségi regisztráció miatt. Hangsúlyozta, ilyen lehetőség eddig a magyar történelemben nem volt. Közölte: aki azt mondja, diszkrimináció, hogy a regisztrálók nem szavazhatnak pártlistára, csak az egyéni képviselőre, az nem érti a rendszert.
Ez lehetőség, szabadon el lehet dönteni, hogy valaki nemzetiségként regisztrálja magát vagy nem. Akinek fontosabb, hogy pártlistára szavazzon, az nem regisztrál. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, a romák ellen 2008-2009-ben elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak a jövő héten kifizetik a kárpótlást.
Kép letöltése
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke előadásában a magyar romaintegrációs szakpolitikát lehetséges modellként ajánlotta Európa számára. Példaként emelte ki, hogy Magyarországon minden gyermek tanul roma történelmet és kultúrát.
Azt mondta, az általa vezetett testületben azon dolgoznak, hogy az idén elindítsanak egy projektet, amelynek célja a legjobb gyakorlatok meghatározása az integráció ügyében. A többi között az oktatás és a foglalkoztatás területén szeretnék meghatározni és kialakítani a legjobb gyakorlatokat – jegyezte meg. Romani Rose, a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke Henri Malosse-hoz hasonlóan köszönetet mondott azért, hogy a magyar uniós elnökség útjára bocsátotta az európai roma stratégiát.
Beszédében kiemelte, hogy a rasszizmus nagyon sok romának meghatározza az életét, hiszen ez rendszeres megkülönbözetéshez vezet az egészségügy, az oktatás és a munka területén is. Szerinte a támogatások hatékonyabbá tétele miatt fontos lenne, hogy uniós szinten létrejöjjön egy roma alap. Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar cigányság évszázadok óta a magyarság része. ”A magyar nemzet is csak akkor válhat sikeressé, ha partnerré teszi cigány testvéreit” – fogalmazott a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária azt mondta, mára jelentős cigány tömegek marginalizálódtak, kerültek kilátástalan élethelyzetbe.
Suad Numanovic, a montenegrói emberi és nemzetiségi jogok minisztere, a roma integráció évtizede program soros elnökségének képviseletében szólt arról, hogy a roma népesség kivételesen veszélyeztetett, és a roma felzárkóztatás egyaránt problémát jelent a kis és nagy országoknak.
Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az ORÖ elnöke azt mondta: a romák ügye az unió egyik legnagyobb kérdése, “összeurópai sorskérdés”. Szerinte 2010-es választás után Magyarország a legmagasabb szintre emelte a romák ügyét, “cigánypolitikai korszakváltás történt Magyarországon”. Emlékeztetett arra, hogy a kormány és az ORÖ 2011-ben keretmegállapodást kötött. Elmondta, hogy napokon belül elindul az a foglalkoztatási szövetkezet, amelyben több tízezer roma dolgozhat majd.
Bogyay Katalin, Magyarország állandó UNESCO-képviselője arról beszélt, elképzeléseik szerint Magyarországon létrehoznának egy regionális kulturális és oktatási központot, amely alkalmas lenne arra, hogy a felzárkóztatással kapcsolatban együtt dolgozzon és tapasztalatokat osszon meg a környező országokkal. Járóka Lívia (Fidesz) európai parlamenti képviselő előadásában az európai roma stratégiával összefüggésben egyebek mellett arról beszélt, hogy a programok során még mindig nem érik el kellőképpen a célcsoportokat, és szükség lenne egy sokkal erősebb ellenőrzésre.
Az Egymásra utalva, a felzárkózáspolitika a XXI. században című kétnapos nemzetközi konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szervezte.
(MTI/EMMI)
