A megyei közművelődési és közgyűjteményi intézmények a többi, korábban a megyei önkormányzatok által fenntartott intézménnyel együtt a 2011. évi CLIV. törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba kerültek. Közlemény.
Erre az intézkedésre a megyei önkormányzatok konszolidációjával összefüggésben került sor, vagyis a felhalmozott igen nagy mértékű adósság növekedésének megállítása és kezelése érdekében nem volt más lehetőség, mint valamennyi fenntartott intézményt egységesen kivenni a megyei önkormányzatok tulajdonosi, fenntartói és finanszírozási rendszeréből.
Az átalakítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) irányításával a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) érintett ágazatainak bevonásával történt. E munka során valamennyi érintett ágazat, így a kulturális is megfogalmazta szakmai véleményét, kifejtette álláspontját. A kulturális kormányzat véleménye szerint nem megfelelő megoldás, hogy hosszú távon a települési kulturális ellátó rendszer teljes köre differenciálatlanul, tartósan állami fenntartásban maradjon, és átmenetinek tekintette a szóban forgó jogszabály által meghatározott KIM-NEFMI kettős irányítási rendszert. A kulturális tárca álláspontja szerint az egykori megyei kulturális intézményrendszer bizonyos elemeinek fenntartását az államnak kell magára vállalnia. Az előbbiek alapján a tárca a 2011. évi döntést követően is tisztában volt azzal, hogy a szükséges konszolidáció több lépcsőben valósul majd meg, és a Megyei Intézményfenntartó Központok csak átmeneti gazdái az intézményrendszernek.
A konszolidáció második ütemében van lehetőség arra, hogy egyrészt az eltérő feladatrendszereket ellátó intézménytípusok (levéltári, könyvtári, közművelődési, múzeumi feladatok) sajátosságaira figyelemmel a kormány határozza meg az optimális fenntartót, másrészt pedig az ország teherbíró képességét szem előtt tartva döntsön a települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak köréről, amely alapja a megfelelő finanszírozás biztosításának. Ellenkező esetben újratermelődik a korábbi megyei rendszer finanszírozási egyensúlyvesztése, és ismét a fedezetlen hitelek világa épül.
A döntés előkészítése a szakma legszélesebb nyilvánossága előtt folyt. Az egyeztetések nyomán alakult ki a két reális alternatíva: az intézménycsoportok települési, illetve közvetlen NEFMI fenntartásba kerülése. A levéltári feladatok tekintetében nem volt alternatíva, esetükben csak az állami fenntartás volt indokolható.
A 1094 /2012.(IV.3.)sz. kormányhatározatban foglaltak szerint a jelenleg állami tulajdonban és fenntartásban lévő megyei könyvtárak és megyei múzeumok a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásába kerülnek, a jelenlegi megyei múzeumi szervezet tagintézményeit pedig elsődlegesen a települési önkormányzatoknak kell fenntartaniuk. A feladat olyan szakmai törvény megalkotása, amely megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy immár az önkormányzatok fenntartásában a helyi feladatokat helyben megoldva, de megfelelő szakmai és finanszírozási garanciákkal mód nyíljon a minőségi feladatellátásra.
Az átalakulás egyes lépéseiről már a megyei konszolidáció előkészítésétől, majd megindulásától kezdve a lehető legszorosabban egyeztetett a minisztérium, konkrét szakmai részanyagok kimunkálásába is bevonva az érintett szakmai szervezeteket.
A kormány döntéséből adódóan, a szakterületenként változó szakmai sajátosságokra és problémákra figyelemmel, szakmánként, külön-külön kerül sor az átalakulás további folyamatának részletes és célirányos megtárgyalására. Célunk az, hogy a soron következő lépések során minden közgyűjteményi egység tartós fenntarthatósága biztosított legyen.
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Kultúráért Felelős Államtitkárság)
