A különböző felzárkózási programokkal a kormányzat azért küzd, hogy a hátrányos helyzetben élő emberek elhiggyék, ki lehet törni a szegénységből - mondta az emberi erőforrások minisztere egy az érintetteknek indított képzés csütörtöki megnyitóján.
Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémián tartott megnyitón azt mondta, vége van annak a korábbi szociálpolitikának, amely semmi mást nem csinált, mint segélyt adott a túléléshez. Szavai szerint ennél, az embereket megbetegítő helyzetnél többre van szükség. Roosevelt amerikai elnököt idézve arról beszélt, hogy aki a rászorulóknak szociális segélyt ad, a testét menti meg, ám aki munkát is ad, az a lelkét is megmenti.
Azt is mondta, hogy a felzárkózási programokban nem lehet különbséget tenni nemzetiségi alapon azok között, aki nehéz helyzetben vannak. Szerinte Európában sok helyen megpróbálják a szegénység ügyét "gettósítani", mintha az csak a romák speciális problémája lenne, pedig Kelet-Közép-Európában a kommunista örökség következményeként "millió ember csúszott le", romák és nem romák egyaránt. "Nincs külön romaügy, szegények felzárkózása van", és ha megkülönböztetjük is a romák részvételét ezekben a programokban, azt azért tesszük, hogy világossá tegyük, az érintettek között jelentős a cigányok száma - mondta.
A cigányságra utalva arról is beszélt, negatív identitásra - elnyomásra, üldözésre - nem lehet méltóságteljes emberi életet építeni, ehelyett a kulturális önazonosságtudat megerősítésére lenne szükség; szavai szerint ugyanis "az értékeken keresztül lehet egymáshoz közeledni".
A miniszter arra - a médiában szerinte kevés figyelmet kapó - változtatásra hívta fel a figyelmet, hogy 2013. szeptember 1-jétől, a világon elsőként a magyar iskolákban kötelező lesz tanítani és tanulni a magyarországi cigányság történetét és kultúráját. Úgy vélte, ha az iskolákban megtanítják, mit adott a magyarországi cigányság a magyar kultúrának, akkor össze lehet kötni a társadalmi felzárkózást a kulturális identitás megerősítésével.
Balog Zoltán a közfoglalkoztatási programokra utalva arról beszélt, nem elég értelmes munkát adni, azokat össze kell kapcsolni a képzési és oktatási programokkal, így például a minisztérium háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által lebonyolított "Aktívan a munkáért" képzési projekttel, amelyet a rendezvényen mutattak be.Elmondta, a programban eddig 222 településen 10 ezer ember kompetenciafelmérését végezték el. Erre azért van szükség, hogy felmérjék, később kinek milyen oktatást vagy képzést kínáljanak.
Elmondta, van akinek abban tudnak majd segíteni, hogy be tudja fejezni az általános iskolát, másokat érettségiig juttatnak el, ismét másoknak szakmát biztosítanak.
Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer a korábbi közhasznú munkavégzést, a közmunkát és a közcélú munkát jelentette. Közölte, azért változtatták meg a korábbi rendszert, mert az pazarló volt. Arról is beszélt, hogy a legnagyobb közfoglalkoztatók ma az önkormányzatok, az érintettek pedig a közösség számára hasznos, értékteremtő munkát végeznek, a cél a tartósan munkanélküliek aktivizálása.
Tájékoztatása szerint a kormány 2011-ben 64 milliárd, 2012-ben 137,5 milliárd, idén pedig 153,8 milliárd forintot fordított közfoglalkoztatásra. Közölte azt is, hogy a BM által felügyelt közfoglalkoztatási programokban két éve 35 ezren, tavaly 271 ezren, míg idén már várhatóan 300 ezren dolgoznak majd.
(MTI/EMMI)
