Azért szeretjük őt, mert egyszerűen szeretetre méltó – ezekkel a szavakkal kedveskedett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként tevékenykedő Wittner Máriának azon az ünnepségen, melyet az országgyűlési képviselő születésnapja alkalmából rendeztek barátai és tisztelői pénteken, Budapesten.

Milyen az, amikor egy életet alig tíz nap határoz meg? – tette fel a kérdést Balog Zoltán köszöntőjében. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy vannak közöttünk olyanok, akiknek ez az időszak bevésődött, ebből a tíz napból lett minden: a siralomház, a tizenhárom év börtön, majd még húsz év egy tágasabb börtönben, akkori hazánkban.

Mint mondta, van olyan élethelyzet, amikor sokkal nehezebb tovább élni, mint azt az életet a tragédia pillanatában lezárni. Máriának az a sors jutott, hogy tovább éljen – hangsúlyozta.

Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott: nehéz volt elképzelnie, hogy az 1956 borzalmait megélt emberek hogyan képesek továbblépni és továbbra is hinni. A választ a Szent Korona előtt gyakran fohászkodó Wittner Mária adta meg számára: nem kell hozzá más, csupán összekulcsolt kéz és egy imádság.

Balog Zoltán felidézte Wittner Mária hihetetlen önzetlenségét, amivel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy gyerekeinknek és unokáinknak is tudniuk kell, hogy a szabadságnak ára és értéke van. Aki ezt nem tudja, az akkor is rab lesz, amikor szabad lehetne, hiszen – tette hozzá - 1956 öröksége nélkül Magyarország nem Magyarország, e nélkül pedig gyermekeink sem lehetnek igazán magyarok – fogalmazott a miniszter.

Beszéde végén a miniszter az ünnepelt erényeit sorolva azzal zárta szavait: azért szeretjük Wittner Máriát, mert egyszerűen szeretetre méltó.

(kormany.hu)