A műemlékvédelmi világnap alkalmából konferenciát tartott az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a Parlament Felsőházi termében, pénteken.
A konferenciát megnyitó Réthelyi Miklós - idézve Ernest Renan francia filozófust - azt mondta, az érdekek egyezése kevés a nemzet megalkotásához, mert érdekközösségekből jórészt kereskedelmi szerződések jönnek létre. A nemzetnek viszont van érzelmi többlete is, a nemzet egyszerre test és lélek. A miniszter hozzátette: a nemzet tehát test, minden olyan tárgy összesége, amelynek helye van a nemzeti panteonban, és minden olyan építmény összesége, ami megjeleníti egy-egy kor sajátságait.
A nemzetnek van lelke is, a nemzetalkotó sokaság közös akarata, amellyel magát, mint közösséget határozza meg, versben, prózában, hősi énekekben. A nemzet olyan, mint egy család, amely épp úgy megőrzi örökségét, ahogy mi a négy fal között vigyázzuk szüleink családi fotóit, háborús emléklapokat, családi ezüstöt, és az értéktelen, de érzelmileg telített tárgyakat. A nemzetbe éppúgy beleszületünk, mint egy családba, éppúgy készen kapjuk az örökséget, mint ahogy készen kapjuk a rokonoktól a családi ereklyéket - fogalmazott a miniszter.
Aláhúzta: a nemzeti kulturális örökség tartalmát mi magunk, felelős polgárok határozzuk meg. Többek között azzal, hogy hangsúlyokat adunk egy-egy műemlék fontosságának, felújtjuk azokat, és ezzel meg is újítjuk kapcsolatunkat az adott épülettel vagy műtárggyal. Ezáltal új kontextusba helyezzük és a nemzeti történelem szimbolikus univerzumának centrumába hívjuk - tette hozzá.
Fontos azonban úgy megőrizni emlékeinket, hogy azok a közösségi emlékezet hordozói maradjanak, és ne váljanak a kulturális turizmus világának díszleteivé. Hogy ne csak a szolgáltatói szektort szolgálják, hanem fordítva, a turizmus teremtsen lehetőséget arra, hogy erősítse a társadalmi kohéziót, segítse a nemzetet abban, hogy erős identitással rendelkező morális közösséggé váljon - mondta.
Úgy fogalmazott: a múltat sosem lehet lezárni, hiszen nem csak a balladáknak, hősi énekeknek van ritmusa, hanem a romoknak, a falaknak is. A ritmus pedig elevenséget feltételez. A múlt nem olyan, mint egy szalaggal átkötött ajándék, amit átnyújt valaki. Érteni kell ahhoz, hogy megfelelő módon csomagoljuk ki történelmünket, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük nemzeti javainkat, amelyek formálják a társadalmi képzeletet és a nemzeti önazonosságot.
Réthelyi Miklós emlékeztetett: 140 éve, 1872. április negyedikén azzal a feladattal hozta létre Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságát, hogy felkutassa és lajstromba vegye a hazai műemlékeket. Az első magyar műemlékvédelmi törvényt pedig 1881-ben alkották meg.
A miniszter átadta a Forster Gyula- és Schönvisner István-díjakat, “Megmentett örökségünk - Kincsek Európa szívéből” címmel pedig régészeti kiállítást nyit meg Kövér László, az Országgyűlés elnöke az országház északnyugati társalgójában.
A konferencián többek közt felszólalt Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Kelemen Hunor, Románia kulturális és örökségségvédelmi minisztere is.
(kormany.hu)
