Balog Zoltán az ATV Start című műsorában. (2012.05.15.)

Mv: Réthelyi Miklóst Balog Zoltán váltja, váltotta tulajdonképpen. Miniszter úr, köszönöm, hogy eljött hozzánk, jó reggelt kívánok.
Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere: Jó reggelt kívánok!

Mv: Az első munkanapja, teljes munkanapját nálunk kezdi, megtiszteltetés. Mitől lett más a minisztérium, a neve, az miért fontos, hogy nem Nemzeti, hanem Emberi?
Balog Zoltán: Az emberi is lehet nemzeti, és én remélem, hogy a nemzeti is tud valójában emberi lenni. Én azt az üzenetet szerettem volna megfogalmazni, hogy két év, ugye félidőben vagyunk a kormány által a két év hihetetlen kemény, radikális, mélyre menő szerkezeti változások-kal járt, az egész intézményrendszert átépítettük, az oktatásban, az egészségügyben, a közigaz-gatásban, a nyugdíjrendszer, minden változott szinte, ami az embernek a napi, mondjuk így a státuszbiztonságát jelenti és az ember az ilyenkor háttérbe szorul, mert a struktúrák, a finanszírozás, a fenntartók, a szabályozás és így tovább, és így tovább. És most szerintem eljött az idő, hogy van még két évünk arra, amíg újra majd a választók bizalmát kell kérnünk, hogy azon gondolkozunk, hogy valóban ez most az emberi erőforrásoknak a megújítását, a megőrzését, az újratermelését, a reprodukálását az segíti, ez az új rendszer, ami létrejött, erősíti, vagy pedig dolgozni kell még rajta, hogy valóban az emberi érték, az emberi erőforrás legyen a középpontban.

Mv: Hát szerintem a dolgozni biztosan kell még rajta, de az emberek maguk honnan fogják tudni, hogy ez most nem egy Nemzeti Erőforrás Minisztérium, hanem Emberi? Tehát hogy valaki foglalkozik velük? Egyáltalán foglalkozik ettől valaki majd az emberek dolgaival, a költségvetés dolgain túl?
Balog Zoltán: Nyílván valaminek a címe meg a neve az lehet hamisítvány is, meg hordozhat valóságos üzenetet. Nem gondolom, hogy a nevéből fogják ezt érzékelni, hanem abból, hogy úgy fogunk működni ebben a minisztériumban, le egészen az utolsó kis iskoláig, és orvosirendelőig, hogy ezt a, nem csak ezt az érzetet, hanem valóban olyan törvényeket fogunk hozni és olyan szabályozókat, hogy nemcsak az érzetet közvetítjük, hanem valóságosan ez lesz a hozzáállás.

Mv: Réthelyi Miklós viszonylag kevés önállósággal rendelkezett, legalábbis messziről ez így látszódhat, egyszer akart kinevezni valakit, abból is rögtön botrány lett ugye, az Operaház élére akart.
Balog Zoltán: Sok embert kinevezett, abból nem lett botrány és az nem tűnt föl.

Mv: Ehhez nem volt jóváhagyás, a többihez meg valószínűleg volt. Viszont az egész működés, az elmúlt két év az alárendeltetett a költségvetés szorításának. Gyakorlatilag minden területen. Mitől lehetséges az, vagy miből gondolja, hogy lehetséges az, hogy ebben nagyobb szabadságot, önállóságot tud élvezni akkor, amikor most is folyamatosan költségvetési gondokkal küzd az ország?  Tehát ez más kép, mint amit elmondott, szerintem nem fog menni.
Balog Zoltán: Ebben igaza van, de mondjon nekem egy országot Európában, amelyik nem küzd költségvetési gondokkal ma, talán Németországot leszámítva.

Mv: Talán a németek a legkevésbé, igen.
Balog Zoltán: De ha meggondolja...

Mv: Bár a norvégok is azt mondják, hogy ők jól vannak.
Balog Zoltán: Meg nem is Európai Unió éppen ezért hagyjuk. Most föltörne az olaj valahol Bugac közepén, akkor úgy gondolom, hogy mi is könnyebb helyzetben lennénk. De ha szabad még egy mondatot, tényleg ezért fontos az emberi erőforrás. Ha Magyarországnak nincsenek ásványkincsei, mik függetlenítenének bennünket a világ, gyarmataink sincsenek, nekünk emberi erőforrásunk van, és annak az állapota az meghatározza a gazdaság állapotát is. Tehát a gazdasági kilátásaink azok jelentős részben a nemzetközi környezeten múlnak, ez mindig is így volt, bár szerintem ezzel is érdemes adott esetben szembeszállni és megpróbálni ennek ellenére Magya-rországon egy olyan gazdasági rendszert felépíteni, ez nem az én feladatom, hála istennek, amelyik emberközpontú, és valamilyen módon mégis csak függetlenít bennünket attól a nemzetközi világtól, amelyben vagyunk.  De amikor ez hiányzik, erre nincs lehetőség, akkor kell azt az emberi tényezőt előhozni, amit nyílván önnek is van, meg mindannyiunknak személyes olyan tapasztalatai, hogy egy nehéz, egy szegényebb helyzetben is lehet tisztességgel és jól érezni magát az embernek, akkor ha a saját belső erőforrásait stabilizálja, és adott esetben egy jobb helyzetet is tönkre tudunk tenni akkor, ha elengedjük magunkat, ha lumpenizálódunk, ha szétesünk. Hát szerintem ez a fordulat ez Magyarországon még nem történt meg és ha nem fog megtörténni, akkor a gazdasági helyzet sem segíthet.

Mv: Hát ugye ez megtörtént-e, akkor fog, amikor munka lesz, mert ugye a munka az, ami az embert egyenesbe tartja, meg a családot össze tudja tartani egy nehéz időszakban is. Na most nagyon elmentünk, menjünk a konkrét tények felé.
Balog Zoltán: De ne haragudjon, mégis azt kell mondanom, hogy ritkán szoktam a szerkesz-tőkkel egyetérteni, de ez egy valóban lényeges pont, és a mi rendszerünk úgy épül, ugye közmun-ka, START munkaprogram, ahogy én most a minisztériumból minden területről oda szeretnék tenni valamit azoknak az embereknek, akiket behoztunk a munka világába és eddig ott soha nem voltak, hogy az lássa azt, hogy ha én dolgozok, akkor a gyerekem is kap valami pluszt, a feleségem is kap, a család is kap, az egészségi állapotom is javulni fog és tanulni fogok tudni. Tehát, ha így építjük az ember, a dolgozó ember köré mindazt, amit nyújtani tudunk, akkor az erőforrások hiányát is ki tudjuk pótolni.

Mv: Ebben igaza van, csak akkor most ha itt már megragadtunk, akkor hadd folytassam én is innen, akkor viszont munkahelyeket kellene teremteni, az egymillió megteremtendő munkahelytől nagyon messze vagyunk, inkább a munkahelykeresés reménytelensége az ami most a társadalmat áthatja és nem az új munkahelyek megteremtése. Tehát amit ön mondott az jogos, akkor hogyha van munka, de nincs.
Balog Zoltán: Én amiről beszéltem, az az állam által teremtett munkalehetőség és abban...

Mv: Hát arról beszélünk.
Balog Zoltán: Hát azt úgy hívják, hogy közmunka, közfoglalkoztatás, szerintem nagyon fontos hogy a közfoglalkoztatás egy olyan rendszerre áll át, ami nem egyszerűen...

Mv: Közmunkát ígértek egymillió munkahely címszóval a választási kampányban?
Balog Zoltán: Nyilván a közmunka is tud munkahely lenni akkor, egyébként hogyha járulékfize-tő lesz, adófizető lesz - lényeges dolog, egészen más érzése az embernek, hogyha nem segélyként kapja meg, meg nem vizet gereblyéz, de ez nem váltja ki azt, ami egyébként a gazdaságnak a feladata, hiszen mégiscsak kapitalizmusban élünk, és az állam által teremtett munkahelyek azok legfeljebb támogatások tudnak lenni, de végülis a piacgazdaságban a gazdaságnak magának kell ezeket a munkahelyeket teremteni. Megpróbálunk olyan környezetet teremteni adópolitikával és más politikával, hogy ezek a beruházások elinduljanak, ebben is természetesen nemzetközi környezettől függünk nagyrészben.

Mv: Az oktatás ügye, Hoffmann Rózsa vagy Pokorni Zoltán? Ki mellé teszi a voksát?
Balog Zoltán: Ha ez egy ilyen személyi vita lenne...

Mv: Nem, ez gondolkodásmódbeli.
Balog Zoltán: Az embernek a hölgyet kell választani, de én azt hiszem, hogy ez a vita eltekintve talán néhány személyes vonatkozástól, meg hogy az egész ilyen Fidesz - KDNP módon képeződött le, szerintem egy nagyon fontos vita volt, mert túlságosan nagy, mondjuk így az a politikai tábor, amelyik a Fidesz - KDNP körül van, meg túlságosan fontos ügy ez ahhoz, hogy ne vitatnánk meg ilyen dolgokat.

Mv: De ez egy lezárt vita?  Alapvetően úgy néz rá, hogy ez a dolog ez befejeződött, tehát amit Hoffmann Rózsa átvitt, az marad?
Balog Zoltán: Az irányok ki lettek jelölve, ezek az irányok maradnak. Amit szerintem sokan elfelejtenek, és ebben például Pokorni Zoltánnal teljes mértékben egyetértek, hogy azok a rendeletek, amiket most el fogunk készíteni, hiszen a köznevelési törvény meg maga a Nemzeti Alaptanterv is inkább egy keret, ott dől majd el, hogy ez a köznevelési rendszer, amit mi építünk, az például a hátrányos helyzetűeknek, akiknek az ügye számomra nagyon fontos...

Mv: Hát a ... integrációs program az ön nevéhez fűződik.
Balog Zoltán: Igen és én ezt nem is akarom hagyni,  tehát én szeretnék cigányügyi államtitkár lenni a továbbiakban is miniszteri szinten, mert ezt egy nagyon lényeges dolognak tartom. Tehát hogy ez az új rendszer amit építünk, az segít-e azoknak, akik valóban föl akarnak és föl tudnak zárkózni, és nem zárja ki őket, az azon múlik, hogy a részletszabályokat hogyan készítjük el, és ha belegondol, akkor ebből a vitából pozitív dolgok jöttek ki. Tehát amiért mi küzdöttünk, a három éves kortól kötelező óvoda, különösen is azoknak, akik olyan családból vannak, hogy ott jobb hogyha nem túlságosan túl sok időt töltenek és a családot is bevonjuk majd a szocializációba, az egy nagyon lényeges újdonság a magyar közoktatásra való fölkészítésben, és az is hogy nem kisegítő osztályokba tesszük az iskolaéretlen gyerekeket, hanem még egy évig maradnak az óvodában, mert a magyar óvodai rendszer az világhírű.

Mv: És a szűkre szabott tantervi szabadság marad?
Balog Zoltán: Az általános iskola meg nehezebb.

Mv: A szűkre szabott szabadság, amiért a legnagyobb kritikát kapja az önök oktatási reformja az marad?
Balog Zoltán: Hát vannak olyanok, akik ez szeretik, és ennek örülnek, mert szerintem az fontos, hogy legyen valami olyan közös nemzeti elképzelés magunkról, hogy lássuk azt, hogy ebben az országban ugyanazt a dolgot - azért vannak olyan dolgok, amit mindenki megtanul, amihez mindenkinek valami köze van, és ezen belül szerintem megvan az a szabadság, megvan az a lehetőség, hogy a helyi viszonyokból kiindulva adott esetben az iskolák nyilván a tanfelügyelettel egyetértésben ki tudják alakítani azt a tananyagot is, amire ők úgy gondolják, hogy itt speciálisan szükség van.

Mv: Nekünk legalább fél óra kellene, de annyi idő nincs ahhoz, hogy legalább címszavakban végigmenjünk a rengeteg dolgon, ami a minisztérium alá tartozik. Az oktatáson túl most akkor nézzük az egészségügyet egy mondat erejéig vagy egy kérdés erejéig. Szemmel láthatólag, bár Szócska Miklós sok mindent elért az elmúlt időszakban a kormánnyal szemben, nyilván nem teljesen szemben, tehát például pénzt tudott találni valahol, de nincs megoldva sok-sok kérdés. Alapvetően a finanszírozás kérdése most sincs megoldva. Látja valahol a forrását annak, hogy a sok ígérvény valósággá válik és megkaphatják az orvosok, ápolók, szakápolók azt, ami nekik megígértetett?
Balog Zoltán: Ezt megígértük és ezt meg kell tenni, mert szerintem az embernek az ígéreteit be kell tartani.

Mv: Hát igen, de olyan forrást rendeltek mellé, ami kérdéses. Az államosított, az önkormányzat-októl az állam kezelésébe visszavett kórházaknál történő megtakarítás lenne a forrás, hát az vagy lesz vagy nem lesz.
Balog Zoltán: Dolgozunk azon hogy meglegyen, de már éppen akartam mondani, hogy tőrbe csalt egy kicsit engem, mert úgy természetesen én nem gondolom, hogy én a szakpolitikai kérdésekben jobb lennék, mint Szócska Miklós egyáltalán, meg mindenhez értenék úgy, ahogy azok az államtitkárok akik tulajdonképpen miniszterekként dolgoznak ezeken a területeken.

Mv: Sok miniszter van a minisztériumban, voltaképpen úgy néz rájuk?
Balog Zoltán: Így tekintek rájuk. Én a német világban elég ismerős vagyok, és ez a német rend-szer egyébként, ahol vagy egy csúcsbelügyminiszter és egyébként ott alatta az integrációs minisztert azt államminiszternek hívják, csak nálunk van egy ilyen szerénykedés, hogy nevezzük ezeket államtitkároknak. Nagy autonómiával dolgoznak ezek az emberek, az én dolgom az - és ha megengedi, arra félmondatra reagálnék, hogy a kormánynál, a kormánnyal szemben több pénzt elérni. Na ezt a mentalitást semmiképpen nem akarom magamévá tenni, mert ha egy kormányzás arról szól, hogy bemennek az erős miniszterek, azt verik az asztalt, hogy nekem több pénzt, a másiktól meg elvesszük, ha ilyen lobbiérdekeknek a harca lesz a kormányzás, akkor oda jutunk, ahova a szocialisták jutottak, hogy szétcincáljuk a kormányzást. Egy ügynek kell lenni, Magyaror-szág újjáépítésének, és ebből kell levezetni azt, hogy na most ehhez képest akkor az egészség-ügyben mi történik meg mi történik az oktatásban.

Mv: Igen, de honnan lesz rá pénz?
Balog Zoltán: Én azért találtam egy kis forrást, és nagyon bízom benne, hogy ez sikeres lesz. Azt látom, hogy miközben az egyik oldalon valóban hiány van és alulfinanszírozás, addig a másik oldalon az európai uniós forrásokat meg képtelenek vagyunk jól használni, még amit lehívunk, azt is szétszórjuk, pazaroljuk, nem jó a hatásfoka. Én egy külön miniszteri biztosságot akarok létrehozni a minisztériumban, amelyiknek az lesz a dolga, hogy ezeket a forrásokat beterelje a rendszerbe, tehát ne a jelenlegi alulfinanszírozott rendszer mellett egy más rendszert építsen, aztán az majd három év múlva abbamarad, mert az EU-s pénz az addig jön, hanem valamilyen módon úgy terelje oda ebbe a rendszerbe, hogy megolajozza ezt az átalakítást, amelyről beszéltünk.

Mv: A teljes csúcsminisztérium ettől lesz más vagy ettől lesz hatékonyabb a működése, hogy ilyenfajta logikát épít mögé?
Balog Zoltán: A logikán van a lényeg, az egy fontos pont. Tehát maguknak az EU-s forrásoknak a tervezése és fölhasználása, amit nem csak egységesíteni fogunk és koordinálni fogunk a szaktárcák vagy a résztárcák között, hanem hangsúlyozom, a céljukat is úgy fogalmazzuk meg, hogy a meglévő rendszert erősítse, odavigye  az erőforrásokat. És ebben a logikában szeretném átgondolni a minisztériumnak a többi területét is: a személyi gazdálkodásnak az ügyét, pénzügyi gazdálkodás ügyét, hogy ne az a lobbiharc, amiről az előbb beszéltem a kormányból ne tevődjön át a minisztéiumon belülre, hanem valóban, mondjuk hogyha az ember az egy, azt nem lehet szétvágni külön munkavállalóra meg tanulóra meg nyugdíjasra, akkor mi is próbáljuk ezt a szemléletet. Mert a mondjuk a tárcasovinizmusnak - így szokták ezt mondani - az a veszélye, hogy mindenki csak azt a részét látja az embernek, amire ő vonatkozik, az egészet meg senki nem látja. Itt egy nagy esély van ebben a valóban nagyon nagy minisztéiumban arra, hogy lássuk az egészet.

Mv: Tehát lesz pénz az egészségügyre? Az oktatásra kell, hogy legyen, az nem lehet kérdés, miközben a gimnáziumok, iskolák alapítványokon keresztül a szülőktől várnak támogatást - erre még egyszer vissza fogunk térni, de erre most már nem lesz időnk. De egy nagy területre még térjünk ki így utolsó blokk erejéig: az a kultúra. Hát egyrészt ugye Szőcs Géza és L. Simon László, két személy, akik között a sajtó hajlamos elosztani azt az egy pozíciót - Szőcs marad, Simon jön?
Balog Zoltán: Hát ezt nem a sajtó fogj eldönteni, bár én minden értékes elemzést szívesen olvasok ebben az ügyben. Tartanom kell magam ahhoz, hogy mindig először az érdekeltekkel beszélek, mert szerintem az úgy tisztességes.

Mv: De Szőcs Géza azt mondja, hogy őt megnyugtatta, hogy ő maradhat. Ez igaz?
Balog Zoltán: Hogyha ő elkövette azt a hibát, hogy beszélgetéseinkből talán kiragadott dolgokat továbbad, meg talán elkövették ezt mások is, én ezt a hibát nem szeretném elkövetni.

Mv: Akkor ezek szerint mégis cserél?
Balog Zoltán: Meg fogjuk látni, hogy az a feladatváltozás, ami szerintem a kutlúra ügyében is eljött az az idő, hogy összetereljük a forrásokat meg stratégiákat, amik egy irányba mutatnak, mert valóban a kultúra elég hányatott sorsú volt az elmúlt időszakban. Ugye a sor végén áll.

Mv: Az miért nem volt fontos az Orbán-kormánynak eddig?
Balog Zoltán: Ez egy jó kérdés, ezt majdnem elfogadom ezt a kritikát, bár természetesen a kultúra nagyon fontos, talán a kultúrpolitika kevésbé volt fontos. Azért mert amikor átalakítjuk az egészségügyet, átalakítjuk az oktatásügyet, ezek napi szintű dolgok, amik érintik az embereket.

Mv. Az hogy megszűnnek a színházak, az is, mert kultúra nélkül egy nemzet - ugye nemzetet építünk, azt mondják.
Balog Zoltán: Csakhogy ezt nem érzi az ember olyan szinten a saját bőrén közvetlenül, mint a többi ügyet, éppen ezért ezt szerintem előtérbe kell állítani, mert én azza értek egyet, talán hallott a Snétberger Központról, Snétberger Ferenc világhírű roma, cigány származású gitárművész. Az a jelmondata annak a kis iskolának, amiben ő tehetségeket keres, az egész Kárpát-medencéből cigánygyerekeket, hogy "A zene fölemel". Na most, ez a fölemel-dolog, azt is mondhatnám, hogy a kultúra fölemel. Az a nyomorból is fölemel, a lelki nyomorból is meg a testi nyomorból is föl tudja emelni az embert.

Mv: Ezzel azt mondja, hogy Szőcs Géza nem volt olyan jó érdekérvényesítő, mint mondjuk Szócska Miklós, akit az előbb az egészségügy kapcsán említettem?
Balog Zoltán: A kultúra az hátrányokkal indult ebben a küzdelemben, úgy gondolom, és nem csak azokkal a hátrányokkal, hogy kevésbé direkt módon jelenkezik az ott felmerülő hiány, hanem azzal is, hogy talán ott a legnagyobb a különbség. Az az intézményrendszer, amit fönntartunk, kulturális intézményrendszer Magyarországon az egy tradicionális 19. századi szemléletű.  19. század az egy gyönyörű század volt, nem azt akarom bántani, hanem az a digitális világ, ami elindult, meg a között ami ott van, olyan nagy a szakadék, hogy azt kell átgondolnunk, hogy hogy tudjuk mindazt, ami ebben az intézményrendszerben érték, egy új rendszerben megőrizni, mert abban a régi rendszerben, múzeumok levéltárak, világában.

Mv: Hát jó, hogy ezt fölhozta, mert a múzeumok meg a levéltárak vannak a legnagyobb bajban, meg a színházak, ugye nem tudom találkozott-e már azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a játékszínnel, biztos találkozott.
Balog Zoltán: Így van és várom a javaslatát azoknak, akik illetékesek ebben az ügyben.

Mv: Ugyanígy a múzeumokkal, hogy mi lesz azokkal a múzeumokkal, amik hol az önkormány-zatok tulajdonában vannak, hol megyei gondozásba kerülnek, de igazából ember nem tudja, hogy most ki ad nekik pénzt.
Balog Zoltán: Hát most ez az átalakulásnak valóban a nehézsége, de én azt szeretném, hogy ha senki nem úgy tekintene erre, még ha emberileg meg is értek mindenkit, hogy van egy státusz biztonság, és azt meg kell őrizni és az legyen úgy, mint ahogy eddig volt.  És tehát változás nélkül nem fog menni, a múzeumi rendszernek is meg kell változni, szerintem a települések szerepe előtérbe fog kerülni, tehát akik azt akarják, hogy múzeumuk legyen, hogy könyvtára legyen, települése, azoknak ezért vállalni kell a felelősséget.  Ehhez mi nyilván segítséget fogunk adni, de ez alapvetően úgy gondolom, hogy a helyi a lokális közösségnek a feladata az, hogy eldöntse, hogy akarja, hogy a saját értékeit így be tudja mutatni, és akkor ebbe neki invesztálni is kell.  És kell lenni egy olyan országos rendszernek, vagy nemzeti intézménynek, amik nélkül egy ország nem tud létezni, ez minden fajta átszervezéssel, csoportosítással fog járni, amiben fognak rész érdekek sérülni, csak reménykedni tudunk abba, és én látom ezt az utat előre, hogy jobb rendszer fog, finanszírozhatóbb, átláthatóbb, tisztességes, biztonságosabb rendszer.

Mv: Ez egy üzenet, tehát egy üzenet, hogy nincs vége, az átszervezések folytatódnak, sőt....
Balog Zoltán: Ezzel jól elcsípett, valóban így van, szeretném.

Mv: Nem akartam elcsípni, törpösen akartam csalni az előbb, csak hát ugye az ember kérdez.
Balog Zoltán: Ez az ön dolga, ....

Mv: Viszont azt mondta, és akkor fejezzük be azzal, hogy értelmezze ezt nekem, legyen olyan jó, hogy keresztény demokrata szemléletű minisztériumot fog vezetni, ez mit jelent?
Balog Zoltán: Ez azt az ember központúságát jelenti, amiről először beszéltem, hogy a legfon-tosabb mértékünk, az az emberi erőforrás, és hogy ha a gazdaság meg a számok, meg a fiskális szemlélet agyon nyomja ezt az erőforrást, akkor szerintem nem fogunk előre lépni a gazdaság területén sem.  A keresztény szociális tanítás az egy olyan közös kincs Európában, egyébként amit nem csak keresztények vallanak, hanem nem keresztények is, mert ezt a munka, a tőkével szemben adott esetben, vagy a spekulációval szemben, az embernek a legfontosabb értéke, az intézményekkel és a struktúrákkal szembe, szerintem egy olyan szemlélet amit érdemes megújítani Magyarországon.  Bízom benne, hogy jön egy olyan új államtitkár, hogy ha már személyi kérdésekről beszélünk ebben az ügyben, aki pluszt fog hozni a minisztériumba, Hölvényi György, aki Brüsszelből érkezik és ebben az európai keresztény demokrata világban Robert Schumann-nak, Adenauernek az örökségét gondozta évtizedeken keresztül.  Onnan érkezik, mint főtitkár haza Magyarországra, hogy ez az egész dolog, ami ugye az egyházak környékén is történik, nem valamilyen provinciális, rangi magyar kuruckodás legyen, hogy mi itt is megpróbáltunk rendet tenni, hanem az értékek kerüljenek a középpontba.

Mv: Ez a kuruckodás, ez Orbán Viktor gondolkodásmódja, amit most itt ideidézett.
Balog Zoltán: Nem.

Mv: Ugye a kuruc-labanc ellentétet igazából ő hozta be megint a közbeszédbe.
Balog Zoltán: Akkor pontosítok öncélú kuruckodás, szerintem van amikor szembe kell menni a Mainstreammal, a fősodorral, a főárammal és Magyarország ebben nagyon jó tud lenni, de az önmagáért való kuruckodásnak semmi értelme nincsen.

Mv: Az első munkanapját nálunk kezdte köszönöm szépen, remélem, hogy a továbbiakban is számíthatunk önre, amikor omlanak a papírok jobbról-balról és percenként kérdeznek öntől majd valamit, most megtettünk néhányat ezek közül.
Balog Zoltán: Ha érdekli önöket, akkor én szívesen jövök.

Mv: Hogyne, várjuk máskor is, köszönöm szépen.
Balog Zoltán: Köszönöm szépen.

(ATV, 2012.05.15.)