A tanárképzés átszervezésének fontosságát és a pedagógusok megfelelő javadalmazását hangsúlyozta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az ELTE 377. tanévnyitó ülésén, szeptember 9-én, pénteken.

Tisztelt Rektor Úr! Tisztelt Rektorhelyettes Urak, Dékán Urak, Professzor Urak, Diákok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az ELTE Füvészkertjének Viktória házában újra virágzik az amazonasi tündérrózsa. Az első éjjel fehéren, míg a másodikon már rózsaszínben pompázik. Hajnalra a virág becsukódik, és víz alá süllyed, de estére újra kinyílik. Maga a tudás is pont olyan titokzatos, mint a füvészkerti rózsa - csak igazán megfelelő körülmények között virágzik.

Az ELTE biztosítja azokat a körülményeket, amelytől szárba szökken a tudás, melynek különböző árnyalatai vannak – és reményeink szerint épp úgy csodájára jár a világ, ahogy az amazonasi rózsának is.

Eötvös Loránd mondta rektori székfoglalójában: „Amikor a történelem a múltra veti fényét, a jelent is megvilágítja…” Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem meghatározó része a magyar történelemnek. Nemcsak 376 éves múltja van, hanem biztos jövője is.

Az ELTE Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő, s egyben legnagyobb egyeteme, melynek ősét 1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek, Nagyszombaton.

2011-ben szinte ugyanaz a feladatunk, mint 1635-ben: a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztése, a társadalmi-gazdasági megfelelés, és a nemzetközi versenyképesség megteremtése, természetesen egy sokszorosan más világban. És ehhez most kel megalkotnunk az oktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat.

Nyilvánvaló, hogy az ország társadalmi, gazdasági céljai, törekvései határozzák meg, a felsőoktatás fejlesztésének aktuális kérdéseit.

Hogy néhány példát említsek: Elegendő adat gyűlt össze, ezért itt az ideje, hogy a 2006-ban bevezetett osztott képzési formát – alapképzést és mesterképzést – kritikus szemmel áttekintsük. Kell-e 133 szak és további számos szakirány az alapképzésben és 243 a mesterképzésben? Mert ennyi került meghirdetésre ebben az évben. Jól történt-e a tárgyak szétosztása, csoportosítása a két szint között? Indokolt-e, hogy egy divatos szak képzése 40 helyen történjen? Az országban 13 állam által fenntartott főiskola működik, közülük 9 vidéki városban, nagy részük az ország keleti felében. Ígéretes annak a főiskolának a jövője, amely együttműködik a városban lévő iparvállalattal és kutató intézettel, és élvezi az önkormányzat támogatását.

Részletes adatok és elemzések ismertek az egyetemi és főiskolai jelentkezésekről, majd a felvételi eredményekről. Könnyen kideríthetők az intézmények, sőt még az egyetemi, főiskolai karoknak is az országos rangsora. Ami nagyon hiányzik, az a hasonló részletességgel készült elemzés a diplomákról és végbizonyítványokról. A bemeneti és a kimeneti adatok összehasonlításával kereshetnénk arra a választ, hogy miért hosszabbodott meg – nagyon sok hallgató esetében – a diploma megszerzésére fordított idő?

Fontos, hogy átszervezzük a tanárképzést, hogy osztatlan képzéssé tegyük. Vissza kell állítanunk a pedagóguspálya presztízsét, megfelelő javadalmazást és kiszámítható életpályát kell kínálnunk a tanárok számára, és egyben újra kell gondolnunk a pedagógusok továbbképzési rendszerét, melyet összhangba kell hoznunk a pedagógus életpálya elvárásaival.

A kormány az elmúlt időszakban többször is foglalkozott a magyar felsőoktatás versenyképességének kérdésével. Szeretnénk, ha a hallgatók képzési idejéből félévet külföldön végeznének el, ezért is tartjuk fontosnak az oktatói és hallgatói mobilitás segítését.

A kormány határozott szándéka, hogy ezt a szabadságot biztosítsa az egyetemi polgároknak. Átalakulóban a világ, átalakulóban az ország, átalakulóban a mindennapi életünk. Mindenkit biztatok, lásson világot, igazodjon el magabiztosan a világban, de amikor a belső iránytű hazafelé mutat, higgyen bátran a szemének, szívének és eszének. Legyünk büszkék tudásunkra, méressük meg magunkat a nagyvilágban. Aztán hozzuk haza a tapasztalatot.

Kedves Egyetemi Polgárok! Miniszterként célul tűztem ki, - és ebben a kormány teljese támogatását élvezem -, hogy minden erőmmel segítsem a jól képzett fiatalok itthon boldogulást.

A magyar tudománypolitikának is fontos célja az oktatás és a kutatás minőségének további javítása, versenyképessé tétele, a tudásgazdaság és a tudástársadalom létrehozása, hiszen a gazdaság hosszú távú fejlődésének legalapvetőbb feltétele az intenzív kutatásfejlesztés.

Csak ezek az összehangolt tevékenységek tudják felvirágoztatni a magyar gazdaságot – és ez nem olyan titokzatos, mint az ELTE Füvészkertjének amazonasi rózsája, amit egyébként még két napig csodálhatunk meg. És egyben elgondolkodhatunk arról a bonyolult feltételrendszerről, melynek együttes fennállása biztosítja, hogy a virág kinyíljon. Ilyen bonyolult, mindennel összefüggő érzékeny kozmosz az oktatási rendszerünk is. Ennek újragondolása nem probléma, hanem lehetőség a jobbra! Mi erre készen vagyunk, és erre hívom rektor urakat, erre hívok minden kedves kollégát.

A 2011/2012-es tanév megnyitása alkalmából az Egyetem minden polgárának, oktatójának, hallgatójának eredményes munkát kívánok!

(kormany.hu)