Megkezdődött az új felsőoktatási törvény általános vitája a parlamentben

Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve szerdán a parlamentben.

A miniszter expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni. A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.

A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Kifejtette: "az osztott képzés nagyon előnytelen volt", a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felső tagozatos és a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre. A miniszter a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartja az egyes képzések áttekintését.

Új elemként említette, hogy az egyetemek és főiskolák közül a kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyeseket. Ez a cím azokat az intézményeket illetheti meg, amelyek a nemzetközi versenyképesség területén eddig is bizonyítottak. A kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények, karok megkaphatják a kutató minősítést, és az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák az alkalmazott kutatások főiskola minősítést nyerhetnék el.

Az oktatói munkakörök lényegében nem változnak, a betöltésük feltételeit az indítvány részletesen rögzíti – mondta Réthelyi Miklós.

A nemzeti erőforrás miniszter szólt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) közreműködik az intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. A javaslat részletezi a MAB összetételét; ennek kapcsán az a cél, hogy minden tudomány és kutatási terület képviseltetve legyen tagjai között. A javaslat továbbá kitér a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Doktori Tanács működésére is.

A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme - rögzítette a miniszter. Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra - hangsúlyozta.

(MTI,kormany.hu)