Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter beszéde a Kármán Tódor-díj átadásakor hangzott el a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Tisztelt Díjazottak, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„Soha nem volt kétség a lelkemben, hogy professzor akarok lenni. A tanári mesterség, a professzori állás a legszebb a világon, dacára annak, hogy financiálisan nem nagyon fényes." Ezt mondta 1962-ben, az akkor 81 éves Kármán Tódor.

Kármán intelméből kiolvasható, hogy az oktatás közös ügyünk, amelyet tehetségünkhöz és lehetőségeinkhez képest valamennyiünknek szolgálnia kell. Akik itt vagyunk, mindannyian átérezzük a felelősséget, amellyel az oktatási-nevelési kérdésekhez az oktatásirányításnak, és a társadalomnak viszonyulnia kell.

A Kármán Tódor- díj a társadalmi felelősségvállalás szép példáját ismeri el: a gazdasági élet szereplői kapják a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás és tudományos kutatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükért., A díj névadója példát állított elénk emberségből, szakmai elhivatottságból és tudományos alaposságból..

A Kármán Tódor-díj pénzjutalommal nem járó erkölcsi és szakmai elismerés azonak a segítő szervezeteknek, személyeknek, cégeknek és műhelyeknek, amelyek számára a díj elismertsége, jelentősége és társadalmi presztízse többet ér, mint egy pénzjutalommal járó kitüntetés. Őszintén remélem, hogy a díjazottak tovább folytatják segítő, támogató vagy mecénási tevékenységüket, és segítik az oktatásirányítást, a tehetséggondozást, támogatják az oktatási programokat, azt a munkát, mellyel a diákok és hallgatók szakmai ismereteiket gyarapíthatják.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium is a közös célok elérése érdekében dolgozik. Jelenleg az Országgyűlés előtt van a nemzeti köznevelésről és a felsőoktatásról szóló törvényünk.

A megújulás és a nemzetközi versenyben történő helytállás azonban nem képzelhető el a gazdasági élet szereplőinek tevékeny közreműködése nélkül. Önökhöz hasonló partnerekre van szükségünk közös céljaink eléréséhez. Ha még többen követik majd az Önök példáját, újra mértékadó és iránymutató lehet majd a magyar oktatás.

Azt mondja Kármán Tódor: „optimista vagyok. Hiszem, hogy jót hoz a jövő. És ha csekély mértékben ehhez én is hozzájárulhattam, akkor meg vagyok elégedve.”

Úgy vélem, Önök itt hozzájárultak ahhoz, hogy jót hozzon a jövő, hogy sikeres legyen a nemzetépítés felemelő munkája. Ezért köszönet jár Önöknek, amelyet a Kármán Tódor-díj átadásával is szeretnénk kifejezni.

Kérem, hogy további tevékenységükkel is járuljanak hozzá, hogy jót hozzon a jövő. Ehhez kívánok eredményes munkát 2012-ben és gratulálok a díjazottaknak.

Köszönöm a figyelmüket!

(Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)