Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Petőfi Irodalmi Múzeumban. jutalmazták a kiemelkedő pedagógusokat 2011. június 3-án.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A tanítás egyszerre tudomány, művészet és mesterség. Tudomány, mert tudást ad át, a tanítási módszerek elemezhetőek, modellezhetőek és fejleszthetőek. Művészet, mert tehetség és intuíció kell hozzá, mert a tanár egész személyiségével tanít. Mesterség, mert csak gyakorlatban lehet elsajátítani, mert a sokéves tapasztalatot nem pótolhatja semmi.

A tanár emberekkel foglalkozik. Nem kövekből, hanem ifjú lelkekből épít katedrálist. A tanár munkáját nem a kőbe faragott ornamentika szépsége tükrözi vissza, hanem a diákok eszének és szívének finom mintázata. Az a mintázat, amely rendelkezik a megkülönböztetés képességévvel: különbséget tud tenni jó és rossz, szép és csúnya, hasznos és haszontalan, őszinte és hamis, működő és életképtelen között. A lelkekből épült katedrálist a tanár igazából nem is építi, hanem növeszti. Kibontakoztatja ami a gyermekben van és odaadja neki azt amire még szüksége lehet. Megtanítja őket a kudarctűrés és az újrakezdés nélkülözhetetlen képességére. Megtanítja őket a gerincességre és a be nem csaphatóságra.

Mi, akik itt ülünk és tanítottunk már, tudjuk, hogy milyen szellemi összpontosítást igényel egy tanóra. Tudjuk, hogy a tanár egész személyiségével van jelen. Tudjuk, hogy egy másodpercre sem lazíthat a fegyelmén és nem lankadhat a figyelme a tanítványai előtt. Tudjuk, hogy ez milyen embert próbáló feladat.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium mindent megtesz a pedagógusok jobb megbecsüléséért. A pedagógus életpályamodellt beépítettük a közoktatási törvénybe, hogy még nagyobb hangsúlyt adjunk neki.

Nagyra becsülöm a pedagógusokat. Adok a véleményükre. Büszke vagyok, hogy a minisztérium Oktatási Államtitkársága széleskörű konzultációt folytat a pedagógustársadalommal, a szakszervezetekkel, civil szervezetekkel. Egyedülálló, hogy egy törvénykoncepció a megalkotása folyamán nyilvános, véleményezhető volt. A közoktatási törvényhez majdnem 500 javaslat érkezett. Jelentős részüket bedolgoztuk a törvénybe. De a koncepcióba be nem építhető, jobbító véleményeket, javaslatokat is számon tartjuk.

Köszönöm a pedagógusoknak, hogy az elődeinktől ránk hagyott jelenlegi nehéz körülmények közepette is tudásuk legjavát nyújtják az iskolákban. Azért dolgozik a kormány, hogy a jövőben méltó körülmények között folytathassák munkájukat.

Nemcsak a terveinkre vagyok büszke, hanem a tetteinkre is. Megindult a falusi kis iskolák újraindítása, amelyhez az állam támogatást nyújtott. Ezzel pedagógus álláshelyek jöttek létre, és ismét lehetővé vált, hogy a kisdiákok lakóhelyükön tanuljanak.

Minden gyereknek, biztosítani kell a tanulás lehetőségét! Nem tudhatjuk melyikükből lesz a következő Nobel díjas! Sok szó esik Magyarország zseniális feltalálóiról, de kevés azokról a tanárokról, akik az útjukat egyengették. Wigner Jenő és Neumann János matematika-fizika tanára Rátz László volt. Rátz László külön foglalkozott Neumann Jánossal és amikor a 13 éves fiú már az integrálszámításnál tartott, felismerte, hogy nem tud neki újat mondani, ezért felkereste a Műszaki Egyetem tanárát Fekete Mihályt, hogy folytassa ő Neumann János oktatását. Különös adottság, ha valaki alázattal és értően tud viszonyulni nálánál tehetségesebb tanítványához.

De éppúgy alázat és odafigyelés kell minden gyerekhez, akit a tanárok gondjaira bíznak. A pedagógus számára hatalmas kihívás a diákok érdeklődésének felkeltése és fenntartása. A tanulás képességét és a tanulás szeretetét nevelni a diákokba. Komoly feladat a kevésbé tehetségeseket is úgy kiengedni az iskolából, hogy hasznos tudással rendelkezzenek.

Megtiszteltetés számomra, hogy a pedagógus nap alkalmából itt állhatok a tanítás legjobb mesterei, művészei és tudósai előtt.

Azok előtt, akik minden reggel újult erővel vágnak neki egy olyan napnak, amiről a leggondosabb tervezés mellett sem lehet tudni, hogy milyen lesz. Hiszen a tanóra sikere nemcsak a tanár felkészültségén múlik, hanem harmincegynéhány diák aznapi lelkiállapotának az eredője. Ez az emberekkel való foglalkozás nehézsége és egyben szépsége is, hogy nem előre kiszámítható módón működnek. Ehhez kell tudás, tehetség és tapasztalat, hogy a tanár a diákok javára fordítson minden percet, ami az iskolában telik.

Egy pillanatra hunyják be a szemüket és képzeljék maguk elé a legjobb tanárukat. Ugye mindenki látja az arcát, tudja a nevét.

Biztos vagyok benne, hogy sok száz diák van az országban, aki ugyanígy gondol az itt ülő díjazottakra is.

Köszönöm Önöknek mindazt, amit az jövő nemzedékéért tesznek, s további munkájukhoz kifogyhatatlan lelkesedést kívánok. Köszönöm, hogy meghallgattak.

(kormany.hu)