Az Európai Unió tagállamainak közösen kell fellépniük a fenntartható nyugdíjrendszerek megteremtésének érdekében, nyilatkozta Réthelyi Miklós az eu2011.hu-nak. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács március 7-i ülése előtt az elöregedő európai társadalom okozta kihívásokról és az elnökség szociálpolitikai prioritásairól beszélt.

- A Tanács kiemelten foglalkozik a 2006-ban elfogadott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Paktumának megújításával, illetve az Európai Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló jelentésével. Milyen új elemmel gazdagítja a párbeszédet az elnökség?

- A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Paktumának megújítása politikai jelentőségű kötelezettségvállalás a tagállamok részéről. A Tanács arról dönt, milyen erőfeszítésekre van szükség a következő tíz éves időszakban, hogy a nemek közötti indokolatlan különbségek megszűnjenek: a foglalkoztatásban, a bérekben, az oktatásban egyaránt. Fontos a még mindig gyakori akadályt jelentő nemi sztereotípiák enyhítése is.

A magyar elnökség – az európai mindennapi élet egyik sajnálatos jelenségére – a nők elleni erőszakra irányította rá a figyelmet, folytatva a spanyol elnökség munkáját. A megújított paktumban ezért nagy hangsúllyal szerepel a nők védelmének erősítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra. Talán nem meglepő módon, kiemeljük a férfiak és fiúk szerepét és felelősségét a nők és a lányok elleni erőszak felszámolásában.

- Milyen fogadtatásra számít a tagállamok részéről?

- Meggyőződésem, hogy a tagállamok rendkívül komolyan veszik a paktum megújítását, amely korábbi elkötelezettségük megerősítését is jelenti. Széles körben támogatták az előkészítő munkát, és a Tanács ülésén egyhangú elfogadást várok. A paktummal a tagállamok aktuális és reális kötelezettséget fogadnak el, amely hitelesen vállalható. A tagállamok számára nagyon fontos, hogy a paktum megújításával megteremtjük a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó törekvések, az Európa 2020 stratégia és Bizottság nemek közötti egyenlőségről szóló stratégiája (2010-2015) közötti kapcsolatot, összhangot.

- Mit tudhatunk meg a Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló jelentésével kapcsolatban?

- Míg a paktum a politikai akaratot fejezi ki, az említett bizottsági dokumentum Európa valóságát tükrözi. A legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt évek előrelépései ellenére a férfiak és a nők helyzete közötti különbségek csak kis mértékben csökkentek. A magyar elnökség prioritásai szempontjából említést érdemel, hogy a jelentés külön megemlíti a roma nők helyzetét. Ezzel a témakörrel a magyar elnökség a következő tanácsi ülésen fog részletesen foglalkozni.

- A Tanács áttekint egy meglehetősen aktuális és kényes kérdést is, az európai nyugdíjrendszerek modernizációját. Mi lehet az eredménye ennek a véleménycserének?

- Élénk vitát és érdeklődést várok. A nyugdíjrendszerek témája már azóta az európai napirenden van, amióta a Bizottság közzétette a „Megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” című zöld könyvét, azaz vitaindító dokumentumát. A nyugdíjkérdésben mindenkinek, így a döntéshozóknak is megvannak a maguk sajátos szempontjaik, és olykor nem is olyan egyszerű összeegyeztetni őket. Számos kérdés merülhet fel a szolidaritástól és esélyegyenlőségtől kezdve a különféle kockázatok kezelésén át a demográfiai problémákig, a nemzeti sajátosságokig. A kitüntetett figyelem annak szól, hogy a nyugdíjrendszereket manapság több olyan közös kihívás is éri, amely alátámasztja és hasznossá teheti a közös fellépést. Ilyen mindenekelőtt az elöregedés kérdése. Az európai társadalom elöregedése a következő évtizedekben egyre jelentősebb méreteket ölt. A másik közös kihívás a globális pénzügyi és gazdasági válság hatása, amely növelte a nyugdíjrendszerek pénzügyi veszélyeztetettségét, gyengítve a biztonságos nyugdíjak garanciáját. A válság egyaránt érintette a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszereket, csak mindegyiket másként. Az előbbi esetben a demográfiai tényezők, az utóbbi esetben a pénzpiaci kockázatok szerepe hangsúlyosabb.

- Milyen mozgástere van az elnökségnek, ha a nyugdíjrendszerek kialakítása, működtetése tagállami hatáskörben van?

- Azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a megfelelő közös pontokat, közös válaszokat az előttünk álló közös kihívásokra. Erre látok esélyt. Ehhez tisztázni kell a tagállami és uniós kompetenciákat és természetesen javítani kell az Európai Unió polgárainak informáltságát, pénzügyi jártasságát és nyugdíjtudatosságát. A tanácsi vita célja az, hogy – megismerve a nyugdíjakkal kapcsolatos konzultáció eredményeit – a tagállamok miniszterei „első kézből” ismerhessék meg egymás véleményét a kérdésben. A zöld könyv ráirányította a figyelmet arra, hogy nincsenek végleges válaszok, nincsenek egyszer és mindenkorra véglegesen befejezett nyugdíjreformok. Fontos hozzáadott értéke lehet a nyugdíjügyről szóló vitának az az üzenet, hogy egészséges, szilárd nyugdíjrendszereket csak úgy lehet megalapozni, ha bizonyos nyugdíjrendszeren kívüli kérdéseket megfelelően kezelünk. Ez utóbbiak között igen fontos a megfelelő színvonalú foglalkoztatás, a bérek megfelelő alakulása, a rugalmas munkaerőpiac, a továbbdolgozás, az egész életen át tartó tanulás, és a sort még folytathatnám. Az elnökség megítélése szerint az Európa 2020 stratégia kellő hangsúlyt ad ezeknek a kérdéseknek.

(eu2011.hu)