Belügyminisztérium, 2011. május 26.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozóhatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet és a Rendőrség nyomozóhatóságainak hatásköréről és illetékességégről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendelet módosítását a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság hatásköri szabályainak korrigálása és egyértelműsítése indokolja. A hatályos szabályozás korrigálása és egyértelműsítése a hatékonyabb munkavégzést és a rendelkezésre álló erőforrások racionálisabb felhasználását szolgálja.
A véleményezés végső határideje: 2011. május 27.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu címre várjuk.
Belügyminisztérium, 2011. május 25.
A tervezet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását tartalmazza.
I. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) módosítása
Az Rtv. 91/J. § -ában meghatározott, a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság által sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből kitiltott személyekre vonatkozó módosítások biztosítják, hogy a sportrendezvény szervezője, valamint a jegyértékesítést végzők a nyilvántartásból adatot igényelhessenek.
II. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) módosítása
A sportrendezvények rendjének hatékonyabb védelme érdekében a tervezet megteremti a rendbontók megfelelő súlyú szankcionálhatóságát.
III. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI törvény módosítása
A hatékonyság javítása érdekében a tervezet megteremti a lehetőségét a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtása átadásának a sportrendezvények rendjének megbontása és a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértések esetében. Ennek következtében lehetőség nyílik a végrehajtásra akkor is, ha külföldi követi el a szabálysértést.
IV. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) módosítása
Magyarországon a sport- (futball) huliganizmus megfelelő kezelésének kérdésében elméleti szinten valamennyi érintett részéről történtek intézkedések, de az alapvető probléma mégis megmaradt. A sportbiztonság lényegesen nem javult. A tervezet több törvény módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva és a sportesemények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében.
A módosítások érintik a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel kapcsolatos rendőrségi és szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére vonatkozó új intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és a szövetségek felelősségét, biztonsággal összefüggő feladatait, annak megszegésére vonatkozó bővített szankciórendszert. Ezen túlmenően egyértelmű szabályozásra kerül a fokozott kockázatú sportesemények rendőrség által, térítés ellenében végzett biztosításának feltételrendszere is.
V. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítása
A sport-huliganizmus gyűjtőnévvel illetett garázda jellegű, erőszakos magatartások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az előterjesztés szigorítja a Btk. 271/A. § által büntetni rendelt rendbontást.
A véleményezés határideje: 2011. május 27., 10 óra
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu címre várjuk.
Belügyminisztérium, 2011. május 25.
A tervezet a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosítását tartalmazza.
Az Lt. jelenleg a légiközlekedés védelmével kapcsolatos valamennyi feladat felelőseként a repülőtér üzembentartóját nevezi meg. A légiközlekedés védelmének jelentős része az állami erőszak monopólium alkalmazásához kötődő feladat, amelyet jogállami keretek között gazdasági társaság nem végezhet.
A közjogi keretek alapján kijelenthető, hogy a nyilvános repülőtereken a közbiztonság helyreállítása és fenntartása az állam kizárólagos feladata, amelyet a rendvédelmi szervek útján lát el. A légiközlekedés védelme nem korlátozódik pusztán a repülőtereken végzett utasbiztonsági ellenőrzésre, hanem ennél lényegesen összetettebb feladat, amely magában foglalja a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok információgyűjtő, műveleti tevékenységét, a terrorelhárítás feladatait, a határforgalom ellenőrzését, a vámvizsgálatot, továbbá a védelmi ellenőrzést végzők oktatását és vizsgáztatását.
A légiközlekedés védelmével kapcsolatban az állami feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, a rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ látja el. Szükséges e szervek hatás- és feladatköreinek pontos meghatározása.
A módosítás által állami feladattá válik a közbiztonság részét képező légiközlekedés biztonságának a fenntartása. A repülőtér üzembentartójának a feladatai is megmaradnak, ugyanis a védelmi (utasbiztonsági) ellenőrzést a továbbiakban is az üzembentartó végzi és a rendőrséggel együttműködve részt vesz a repülőtér védelmében is.
A véleményezés határideje: 2011. május 27., 10 óra
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu címre várjuk.
Belügyminisztérium, 2011. május 25.
Az előterjesztés négy tárgyban fog össze olyan kormányrendelet-módosításokat, amelyeket kis terjedelmükre tekintettel nem célszerű külön-külön rendeletben szabályozni.
- A temetkezési szolgáltatók szakmai és vizsgakövetelményeit a 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet 10. melléklete tartalmazza, amely II. pontjában a temetkezési szolgáltatók vonatkozásában 2 éves, igazoltan a temetkezési szolgáltatásban eltöltött gyakorlatot határoz meg a képzés megkezdésének feltételeként.
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a temetkezési szolgáltató szakképesítés megszerzéséhez külön jogszabály szerint szükséges, temetkezési szolgáltatással foglalkozó vállalkozásnál eltöltött szakmai gyakorlatot a temetkezési szolgáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által nyilvántartott bejelentés alapján igazolja”. Mivel a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok 2010. évtől nem vezetnek ilyen típusú nyilvántartásokat, a képzés megkezdéséhez szükséges igazolásokat sem adják ki. Az előterjesztés javasolja, hogy a két éves szakmai gyakorlat igazolását a temetkezési szolgáltatással foglalkozó vállalkozás adja ki munkavállalói, illetve megbízottjai számára.
- A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1017/2011. (IV. 12.) Korm. határozat megszüntette a korábban létezett Országos Bűnmegelőzési Bizottságot. Az előterjesztés javaslatot tesz a bizottságra vonatkozó, kormányrendeletekben található merev hivatkozások hatályon kívül helyezésére.
- A veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) módosítása kifejezetten technikai jellegű. Május 3-án hatályba lépett a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok 2011. évi felhasználásáról szóló 16/2011. (V. 2.) BM rendelet, amely hatályon kívül helyezte az 5/2010. (XII. 3.) BM rendeletet. Ez szükségessé tette az R1.-ben szereplő merev hivatkozás módosítását.
- A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) célja, hogy a kifejezetten zenés és táncos rendezvények (például diszkók) biztonságos megrendezésének feltételeit meghatározza. Az R2. hatályának módosítása a jogalkalmazók pontosabb jogértelmezését segíti elő.
Az R2. módosítása csökkenti az eljárásban a szakhatóságok számát, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi, hulladékkezelési, valamint zaj- és rezgésvédelmi szakkérdések megítélésére elegendő az illetékes jegyzők által lefolytatott eljárás, nincs szükség a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség eljárására is.
A rendezvények biztonságos megszervezését szolgálják az R2. azon előírásai, amelyek meghatározott képesítéssel rendelkező biztonsági személyzet jelenlétét, biztonsági terv készítését írják elő, és rendezik a rendezvényekkel kapcsolatos felelősségi kérdéseket is. Ezek mellett a rendezvényszervezők számára előírt képesítés célja elsősorban a rendezvények gördülékeny megszervezésének, azok minőségi garanciájának biztosítása volt. Azonban az R2. hatálybalépése után a képzettségi előírás szűknek és feleslegesnek bizonyult, jelentős korlátot és akadályt képez a már régóta működő és sok tapasztalattal – ugyanakkor az adott képzettségekkel nem feltétlenül – rendelkező rendezvényszervezők számára. A biztonsági feltételek teljesülését a rendezvényszervezők képzettségének előírása nélkül is biztosítja.
A módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint a hivatásos tűzoltóság jár el a tűzvédelmi szabálysértés esetében szabálysértési hatóságként, mivel a szakkérdés megállapításán túl az eljárás lebonyolítása nem igényel szaktudást, így a jegyző is le tudja folytatni az eljárást.
A véleményezés határideje: 2011. május 30.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu címre várjuk.
Belügyminisztérium, 2011. május 25.
A tervezet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítását tartalmazza.
I. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) módosítása
Az ittas vezetés szabálysértési alakzatát megvalósító magatartás 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakul. Ezért az Rtv.-ben előállítási okként kell meghatározni a közigazgatási eljárásban történő mintavételt, valamint azt, hogy a hatóság az érintettet együttműködése hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezhesse. Ezzel összefüggésben az előterjesztés tartalmazza az előéleti pontrendszerről szóló törvény módosítását is.
A rendőrség számára jelentős kiadást okoz, hogy számtalan esetben indokolatlanul kerül sor rendőri intézkedés kezdeményezésére. Ebből a körből kiemelést érdemelnek azok a vagyonvédelmi vállalkozások, amelyek ellenérték fejében távfelügyeleti rendszert működtetnek, azonban nem gondoskodnak a beérkező jelzések leellenőrzéséről (szűréséről), hanem a jelzést követően azonnal a területileg illetékes rendőri szerveket értesítik. A módosítás elősegíti, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások az általuk kötött szerződésből eredő tevékenység egy részét ne végeztethessék el a rendőri szervekkel, ellenszolgáltatás nélkül.
II. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
A tervezet szerint a rendőrség a módosítás hatálybalépését követően nyilvántarthatja a tulajdon elleni szabálysértéssel kapcsolatban keletkezett adatokat, az azonos cselekmények miatt folytatott eljáráson alapuló, érték-egybefoglalás intézményének alkalmazhatósága végett. Az előkészítő eljárást megindító rendőri szervek így hozzáférhetnek a folyamatban lévő tulajdon elleni szabálysértési ügyek adataihoz.
III. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) módosítása
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ittas vezetés szabálysértési alakzata 2011. július 1-jétől közigazgatási bírság alá tartozik. Ezzel összefüggésben a tervezet tartalmazza a Kpt. módosítását annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértésekre is.
A véleményezés határideje: 2011. május 27., 10 óra
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu címre várjuk.