A gyógynövények gyökereikkel a földbe kapaszkodnak, de leveleikkel a fény felé törnek. Nekünk is a gyökereinkre: a vidék adottságaira, hagyományaira és tudására kell támaszkodnunk. A Gyógynövénykutató Intézet nemcsak a gyógynövények hatását ismeri, de megtalálta az ágazat helyét is a vidék gazdaságában, amely egész térségek boldogulását segítheti – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gyógynövénykutató Intézet munkaértekezletén, Budakalászon.
A Vidékfejlesztési Minisztérium jogalkotással, pályázatokkal tudja segíteni a szektort. A jövő héten nyílik például az élelmiszeripari vállalkozásoknak szóló pályázati kiírás, melyből gyógynövény-feldolgozó üzemek létrehozására is lehet támogatást kérni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A következő időszakban a tárca számít az ágazat szakembereinek segítségére a terület átfogó stratégiájának kidolgozásában.
Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője előadásában kiemelte: a legtöbb munkaerőt vidéken a kertészet foglalkoztatja, ide tartozik a gyógynövénytermesztés is. A gyógynövények a rosszabb adottságú területeken is megteremnek, és a belőlük készült, kismértékben feldolgozott termékeket is magas áron lehet értékesíteni. Magyarországon 110 hazai gyógynövényfajtát gyűjtenek, ezek 70%-a vadon terem. A szakember hangsúlyozta: növelni kell a szektorban a termesztés arányát, amihez a kutatási tevékenységek támogatása is szükséges.
Pallos József Péter, a Gyógynövénykutató Intézet ügyvezetője elmondta, a gyógynövénytermesztésben és -feldolgozásban óriási lehetőségek rejlenek, az ágazat a vidékfejlesztés meghatározó eleme lehet.
„A vidék gyógyító ereje” című munkaértekezlet célja az volt, hogy feltárja a gyógynövényágazat kilátásait, és bevonja a hátrányos helyzetű kistérségek munkahelyteremtő programjaiba. A gyógynövények gyűjtése és termesztése azoknak a vidéken élő embereknek is biztonságos megélhetést kínál, akiknek nincs földjük, vagy csak kisebb földterülettel rendelkeznek, mivel a készítmények értékét az előállításukhoz szükséges kézimunkaigény határozza meg.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
