A komplex, különböző területeket és szempontokat átfogó tervezési folyamatok segíthetnek Magyarországnak kilábalni a válságból és sikeresen felkészülni a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakra – hangsúlyozták a területfejlesztők IX. víkendjén a pénteki nyitónap előadói Lajosmizsén.
Az érték és lépték című szakmai konferencián V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: "egy ügyű helyett több ügyű mezőgazdaságot kell létrehozni hazánkban". Jelezte: a Nemzeti Vidékstratégia – mely paradigmaváltást hozott egy új, integrált vidékfejlesztési politika felvázolásával - sorvezető, egyben a „vidék bibliája” lehet az új EU-s fejlesztési időszakban is.
A politikus közölte: az agrárium elmúlt évi kiemelkedő teljesítménye ellenére az ágazatban komoly gondokat kell megoldani. Példaként említette a kettészakadt birtokrendszert és az egyéni gazdaságok számának egy évtized alatt regisztrált 40 százalékos csökkenését.
Az államtitkár szerint a szemléletváltás része, hogy „nem kell mindenáron egy esélytelen árversenybe szorítani" a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar kiváló minőségű termékeit. A téeszesítés emléke pedig a rendszerváltás után 22 évvel már nem mentség a szövetkezés korszerű formáinak elutasítására.
Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kijelentette: a gazdaságtervezés jövője az átfogó megközelítésben rejlik. Emlékeztetett: a kormány 2010 óta mintegy 155-160 stratégiát alkotott, melyek összehangolása a hosszú távú fejlődés egyik alapja.
A 2014-2020 közötti időszakra kis számú operatív program és a tervezettség növelése, valamint helyi szinten erős együttműködések hálózatának kialakítása a cél, melynek megvalósításával „Magyarország regionális elosztóközponti szerepet tölthet be az új gazdasági selyemút mentén” – húzta alá.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára előadásában kijelentette: a krízisnek nincs vége, a válság csupán újabb és újabb arcait mutatja. Jelezte: az unión belül kifejezetten „magyar probléma”, hogy nálunk évek óta nincs gazdasági növekedés. Ebből csak a minőség, a rugalmasság és az innováció jelenthet kitörési lehetőséget - tette hozzá.
A kormány jelenlegi gazdaságpolitikáját elemezve kifejtette: át kell gondolni a nyitottság és kitettség fogalmát. Bár kockázatos, egyben szükséges is ehhez „különutas” megoldásokat választani, ám eközben azt is figyelni kell, merre tartanak a többiek - mondta.
Az adórendszer átalakítása kapcsán szólt arról is: nem volt rossz döntés a fogyasztás növelésének ösztönzése és a direktadók csökkentése, de ezek hatásait nem számították ki. „A vagyondézsma és a bank- illetve válságadók ugyancsak elfogadhatók, amennyiben azokat nem lebegtetik, illetve egyszeri, méltányos módon vetik ki" – állította a nemzeti bank egykori elnöke, aki azonban arra figyelmeztetett, hogy az említett intézkedések gátolják a növekedést és közvetve az ország tőkevonzó képességét is rontják.
Bod Péter Ákos úgy vélte: Magyarországnak fontos végiggondolnia, honnan fúj a szél, hiszen a nyugati esőt ígér, a keleti pedig kockázatos lehetőségeket. „Mi jelenleg a periférián vagyunk, ahol sokat lehet keresni és bukni is, de legalább soha sem unatkozik az ember” – fogalmazott.
(MTI)
