Felújították az idén 125 éves nadapi Szintezési Ősjegyet, Magyarország magassági referenciapontját; az 1888-ban létesített úgynevezett főalappont avatóünnepségét szerdán tartották a Fejér megyei településen.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy maga is végzett geodéta, és a földmérőknek Nadap kultikus hely. Felértékeli a hely jelentőségét, hogy Magyarországon ez az egyetlen, amely a korabeli ősjegyek közül az országhatáron belül maradt.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta, tisztelegnek az elődök teljesítménye előtt, akik 125 évvel ezelőtt Triesztből szinteztek el Nadapig”. Emlékeztetett rá, hogy ekkorra már a kapitalizálódó városok és a vasútépítések miatt komoly igény volt egy viszonyítási pontra a magasságmérésekhez.
Ádám József, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke, egyetemi tanár elmondta: Nadap 2008 óta egyike a tizenegy európai alapszintnek, és remény van arra, hogy a globális egységes alapszintek között is helyet kapjon. Kiemelte: a nadapi szintezési főalappont műszaki emlék, amely tudományos értéket képvisel.
Busics György egyetemi docens, a felújítást kezdeményező GEO Alapítvány elnöke ismertette, hogy az őspont fennállásának 125. évfordulójára a helyszínen egy információs táblát helyeztek el, a háromból két alappontot restauráltak, és egy kiadványt is megjelentettek.
Közép-Európában először a 19. század végén épült ki olyan szintezési hálózat, amely a tengerszinthez viszonyított magasságmeghatározás lehetőségét biztosította. A munkát az Európai Fokmérés szervezete (a mai Nemzetközi Geodéziai Szövetség elődje) kezdeményezte, és a bécsi Katonai Földrajzi Intézet tisztjei végezték. A trieszti Molo Sartorión telepített mareográf (tengerszint-megfigyelő készülék) mérései alapján meghatározták az Adriai-tenger 1875. évi középvízszintjét, majd a szintezési hálózatban ehhez viszonyítva számították az összes pont Adriai-tengerszint feletti magasságát.
Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén hét helyen szintezési főalappontokat hoztak létre. Az alapkőzet egy négyzet-deciméteres nagyságú, vízszintesre csiszolt felülete jelöli a magasságot, amely fölé védműként üreges obeliszket emeltek. A hét főalappont egyike a nadapi, amely 1888 óta Magyarország magassági referenciapontja.
A második világháború után újabb szintezési hálózatot létesítettek Bendefy László vezetésével, aki hét új szintezési főalappontot telepített, köztük az ősponttól 100 méterre délre a Nadap II. pontot. Ezen hálózat mérése közben, 1960-ban át kellett térni a Balti-alapszintre, amely a Balti-tenger kronstadti mareográfján megfigyelt középvízszint.
Az 1970-es évektől kezdték el az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) kiépítését, amely a mérnöki feladatok megalapozása mellett a földkéreg mozgásának vizsgálatát is szolgálja.
A két főalappont mellett ma már GPS-pont is található Nadapon. A hosszú időtartamú statikus GPS-mérésekre alapozva kétévente végzik a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat mérését. Ennek egyik pontja az őspont feletti dombtetőn található.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
