Befejeződött a 2014-2020-as európai uniós programozási időszak 30 stratégiai tervdokumentumának kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) és a tárca háttérintézményeiben. A feladatot a VM az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programjának pályázatán nyert 140 millió forintos európai uniós társfinanszírozású forrás segítségével végezte el.
A munka során a tárca feladatkörébe tartozó kulcsfontosságú területekről összesen 13 stratégiai dokumentumot és 17 hatástanulmányt készítettek el a szakemberek. Ennek megfelelően stratégiát dolgoztak ki többek között a biológiai sokféleség megőrzéséről, a magyar zöldség-gyümölcs ágazat jövőjéről, az élelmiszeripar fejlesztéséről, az akvakultúráról és halgazdálkodásról, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladatokról, a természetvédelemről, a nemzeti erdőprogramról és a Kárpát-medence agrárinnovációs lehetőségeiről.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a projektzáró sajtótájékoztatón kiemelte: mivel 2014 átmeneti év, Magyarországnak lehetősége lesz a kötelezettségvállalásra a következő ciklus forrásaiból is, amelyet már jövőre, valamint 2015-ben lehívhatunk. A stratégiai tervdokumentumok és a hatásvizsgálatok kidolgozásának is a célja az volt, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a 2014-2020-as költségvetési ciklusban az uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban, és a magyar vidék, valamint a hazai gazdatársadalom érdekeit figyelembe véve használja fel.
A zöldség-gyümölcs ágazat jövőjéről Czerván György, a tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, hogy 2020-ra a zöldségtermesztést 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztést 70 százalékkal kívánják növelni. A teljes kibocsátás így a jelenlegi 2,5 millió tonnáról 3,5 millió tonnára növelhető. Jelenleg a termelés egyharmada gyümölcs, kétharmada zöldség. A VM célja, hogy a kibocsátás növekedéssel párhuzamosan bővüljön az ágazati foglalkoztatás.
A zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai célkitűzéseit három pontban foglalta össze az államtitkár. Ezek: a minőségi árualapok növelése, az ágazat piaci erejének javítása, továbbá az átláthatóság. Jelenleg is zajlik a Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégia véleményezése, a tárca még egy hétig, december 4-ig várja a szakmai véleményeket, mondta az államtitkár.
Magyarország 30 százaléka természetközeli állapotban megmaradt terület, ami óriási nemzeti kincs és Európában is nagyon jó aránynak számít – jelentette ki előadásában a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Rácz András a Nemzeti Természeti Alaptervet ismertetve kiemelte a fajok megőrzésének és az élőhelyek kezelésének fontosságát, valamint a természetvédelmi célú vagyonkezelés jelentőségét.
A helyettes államtitkár elmondta: a Kormány minden eddiginél több forrást biztosít a védett és védelemre tervezett területek visszavásárlására. Eddig 150 ezer hektár került állami tulajdonba és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe, jövőre várhatóan majdnem 1,6 milliárd forint fordít erre a célra a Kormány.
Kép letöltése
Rácz András arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági válság okozta visszaesés után tavaly jelentősen megugrott a nemzeti parkokat látogató turisták száma, amelyhez nagyban hozzájárulnak az igazgatóságok területén zajló fejlesztések, ökoturisztikai beruházások, programok, új látogatóközpontok. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a természetvédelem megőrizte pozícióját a következő uniós támogatási ciklusban is. Csak a KEHOP keretében 31,3 milliárd forintnak megfelelő EU-s támogatást fordíthat hazánk fajmegőrzési és élőhely-rekonstrukciós beruházásokra, emellett még számos program nyújt forrást különböző fejlesztésekhez.
A lakosság biztonságos, jó minőségű élelmiszerekkel, hazai forrásokból történő ellátása nemzetbiztonsági érdek – kezdte Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiájának ismertetését Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár. Előadásában hangsúlyozta, hogy az önellátás szintjét a jelenlegi 120-ról 150 százalékra kell emelni, ezzel növekedni fog az exportra jutó áru is 2020-ra. Emellett a belföldi fogyasztás bővülése és a hazai piacok visszaszerzése a stratégiai cél. Mindez a foglalkoztatás bővülésével jár az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban, teret nyerhet az egészséges életmódot elősegítő táplálkozás, és csökken az ágazatban a környezetterhelés.
Kép letöltése
Az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítását segíti mások mellett, hogy az EXIM Bank megnyitotta a lehetőséget az élelmiszeripari vállalkozások exportfinanszírozására, és összesen mintegy 500 mrd Ft támogatás jut a 2014-2020 közötti időszakban technológiai, műszaki korszerűsítésre, képzésre és szaktanácsadásra fogalmazott Bognár Lajos.
A Nemzeti Környezetvédelmi Programról szólva Viski József, a stratégiai főosztály vezetője elmondta, hogy a 2020-ig tartó időszakban a cél az életminőség javítása, a természeti értékek védelme, továbbá az erőforrásokkal való takarékosság. A program társadalmi egyeztetése befejeződött, és a közeljövőben kerül a Kormány elé. Elkészült továbbá a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, amely Magyarország változatos élővilágának fennmaradásához, a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállításához, valamint állapotuk lehetőség szerinti javításához szükséges feltételeket és feladatokat határozza meg. A stratégiát elfogadta az államtitkári értekezlet is, így az december 11-én a kormány elé kerülhet.
A dokumentumok több munkacsoportban, széles szakértői bázisra támaszkodva készültek, a kidolgozásukban a tárca 6 államtitkársága vett részt, valamint a Minisztérium háttérintézményeinek (pl. Agrárgazdasági Kutatóintézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal, NAKVI) munkatársai és külsős szakértők, összesen mintegy 300-an.
A 2014-től kezdődő hétéves európai uniós költségvetési időszak vidékfejlesztési programjának tervezése 2012-ben kezdődött. A munka támogatására 2012 szeptemberében nyújtott be a VM pályázatot az Államreform Operatív Program (ÁROP) 1. 1. 19. számú, „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése” című felhívására, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásra érdemesnek ítélt. A projekt az Új Széchenyi Terv részeként, az Európai Unió pénzügyi támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósult meg.
Az ÁROP pályázaton mind a 8 minisztérium részt vett, az összesen 1,1 milliárd forintos forrásból a vidékfejlesztési tárca 140 millió forinthoz jutott.
A projekt irányítását, koordinálását és a menedzsment feladatokat a Nemzeti Agrászaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) látta el.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, NAKVI)
