A Nemzeti Vidékstratégia részeként elkészült a népi kézművesség stratégiája; a hagyományos kézműves szakmák helyzetét, problémáit áttekintő és azokra megoldási javaslatokat megfogalmazó dokumentumot csütörtökön mutatták be a Hagyományok Házában, Budapesten.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára hangsúlyozta: a népi kézművesség fontos identitásképző művészeti tevékenység, de jelentős gazdasági vetülete is van, ezért a stratégia gyakorlatba való átültetését mindkét tárca figyelemmel kíséri.
V. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a népi kézművesség mára a magyarság szellemi örökségének része, kulturális identitásának kifejezője lett, noha egyre kevésbé van jelen a mindennapi használatban és az előállítás is egyre inkább áttevődik a városokba.
Halász János arra hívta fel a figyelmet, hogy rövidesen minden megyében létrejön a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet módszertani hálózata, amely a népi kézművesség stratégiájának gyakorlatba való átültetésében is szerepet kap.
Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője felidézte: 2012 szeptemberében kapták a megbízatást a stratégia elkészítésére, ehhez partnerként bevonták a Népművészeti Egyesületek Szövetségét és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetséget. A 700 oldalas helyzetelemzés és a 200 oldalas stratégia elkészítésén összesen 12 civil szervezet és 55 szakértő dolgozott.
A Mesterségem címere – A használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája című anyag célja a mára visszaszorult népi kézművesség és népművészet megújítása, a hagyományos mesterségek fennmaradásának, a felhalmozott szakmai tudás továbbadásának elősegítése, ezen keresztül a települési közösségek szerveződésének, a helyi gazdaság megerősödésének ösztönzése – közölte.
Beszprémy Katalin beszámolója szerint felmérték többek között a szakmák helyzetét, gazdasági és jogi környezetét, a vásárokon, fesztiválokon való részvétel nehézségeit, a népi kézművességgel foglalkozó intézményrendszert és a falusi turizmushoz való kapcsolódás lehetőségeit, valamint áttekintették a külföldi és hazai jó példákat, gyakorlatokat.
A szakember kiemelte a hagyományos cigány mesterségekről készült elemzést, rámutatva: a cigányság felemelkedésében saját kultúrája igen sokat segíthet.
A megfogalmazott célok között szerepel a segítő jogszabályi és adózási környezet kialakítása, a hagyományismeret és a kézműves szakmák elhelyezése az oktatási rendszerben, a minősített népművészeti, kézműves termékek árusításának szabályozása a fesztiválokon, vásárokon. A stratégia szerint javítani kell a közösségi színterek – alkotóházak, szakiskolák, nyitott műhelyek – működési feltételeit és szükség lenne egy helyi termékeket forgalmazó bolthálózat létrehozására, valamint az alapanyag-termelés megkönnyítésére.
A http://umvp.kormany.hu/videkfejlesztesi-mintaprojektek honlapon olvasható dokumentum egyebek mellett arra is rámutat, hogy a kézművességet hangsúlyosabban kell megjeleníteni a falusi turizmusban és hasznos lenne a kézművesek bevonása a települések arculatának kialakításába.
(MTI)
