Az agráregyetemek nagyon fontosak a vidéknek, hiszen elengedhetetlen, hogy magasan képzett szakemberek életképes tudására építhessünk – jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA és a Szent István Egyetem (SZIE) együttműködési megállapodásának aláírásán.
Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke és Gyuricza Csaba, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja a hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezésére kötött együttműködési megállapodást. A szövetség Vidék Kaland Hivatásos Programjában fiatal gazdák fogadnak majd pályázaton kiválasztott egyetemistákat, akik egy évben többször visszajárnak az adott gazdaságba, és megismerik a fontos munkafázisokat. A hallgatók első kézből sajátíthatnak el hasznos ismereteket, tapasztalatokat szerezhetnek, miközben teljesítik az előírt szakmai („hetesi”) gyakorlatot is. A SZIE diákjai várhatóan október 31-ig jelentkezhetnek majd a 2013. március 1-jén induló programba. A kezdeményezés fontosságát, újszerűségét mutatja, hogy az aláírás házigazdája a Vidékfejlesztési Minisztérium volt.
Az AGRYA kezdeményezései, mint a Vesd bele magad! vagy a Vidék Kaland program nemcsak az agrárium, de az egész társadalom figyelmét felkeltik. Az új akció a Vidék Kaland hivatásos formája, mely megmutatja, hogy a vidék valóban kaland, de életforma is – hangsúlyozta az államtitkár.
Gyuricza Csaba az aláírás után elmondta: az agrár-felsőoktatást gyakran éri az a vád, hogy nem elég gyakorlati az oktatás. Az AGRYA most olyan lehetőséget ad a diákoknak, amellyel igazi tapasztalatokat szerezhetnek, és láthatják, hogy vannak sikeres fiatal gazdálkodók, akiktől érdemes tanulni.
Weisz Miklós hozzátette: az agrár-felsőoktatásban sokan tanulnak, de kevesen maradnak az ágazatban. A szervezet azokat szeretné megszólítani, akik valóban mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni.
Az aláírást követő háttérbeszélgetésen V. Németh Zsolt a fiatal gazdák indulását segítő pályázatról beszélt, melyre július 16-ától lehet jelentkezni. A gazdatársadalom elöregedése Európa-szerte óriási probléma, ezért az Európai Unióban is kiemelt cél a fiatal gazdák támogatása. A Darányi Ignác Tervben meghirdetett, most induló, 4 milliárd forintos keretösszegű pályázatot a minisztérium az AGRYA-val együttműködve dolgozta ki. Olyan rendszert igyekeztek megalkotni, amelynek segítségével a pályázók fel tudják mérni esélyeiket, és amelyben valóban azok kapják a támogatást, akik az egész vidéknek hasznára válnak. A kiírás a Nemzeti Vidékstratégiával is összhangban van: több pontot kapnak például azok a pályázók, akik vállalják, hogy lakóhelyük a lehető legközelebb lesz a gazdasághoz, illetve azok, akik főállású mezőgazdasági termelők lesznek. A tárca célja, hogy helyreállítsa a növénytermesztés és az állattartás felborult arányát, így a pályázatok elbírálásakor pluszpontot kapnak az állattenyésztők is. Szintén előnyt élveznek a kertészek, hiszen ez az élőmunka-igényes ágazat növeli a foglalkoztatást. Pluszpont jár annak az ifjú gazdának is, aki tanyán, vagy 1000 főnél kisebb lakosságszámú településen él.
Azok a 18 és 40 év közötti gazdák jelentkezhetnek, akik először kezdenek gazdálkodni, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalják, hogy gazdaságukat 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik. Egy pályázó legfeljebb 12 millió forintot kaphat.
Az államtitkár kiemelte: a fiatal gazdákat nemcsak ezzel a kiírással támogatják, hiszen minden, a Darányi Ignác Tervben meghirdetett pályázaton indulhatnak, és az elbíráláskor mindegyiken előnyt élveznek.
Gyuricza Csaba az agrár-felsőoktatás gyakorlati kihívásairól szólva hangsúlyozta: bár a teljes felsőoktatás átalakul, az egyetemek a minőségből és a hallgatói létszámból nem engedhetnek. A legnagyobb probléma szerinte a képzés szétaprózottsága, abban számít a kormány segítségére, hogy az agrárterületen újra osztatlan képzés indulhasson a széttagolt alap- és mesterképzés helyett.
Weisz Miklós a fiatal gazdák 2014 utáni lehetőségeit ismertette az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának tükrében. Elmondta: a fiatal gazdák eddig is többféle támogatást kaptak (például a már említett induló támogatást, vagy a gazdaságátadási támogatást), de a generációváltás eddig nem történt meg. Ezt az EU-ban is felismerték, és a KAP több változása is segíti majd a pályakezdő gazdákat. 2014 után például az alaptámogatásokból 25%-kal több forrást kapnak azok az ifjú termelők, akik legfeljebb 25 hektáron gazdálkodnak. A szervezet ugyanakkor – a kormány szándékával összhangban – szeretné elérni, hogy a 25 hektáros jogosultsági maximumot 100 hektárra emeljék. Üdvözlik azt is, hogy lehetőség lesz tematikus alprogramok kidolgozására, így összetett megoldásokkal tudják majd ösztönözni a fiatal gazdákat.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
