V. Németh Zsolt szerint a szabad pálinkafőzés lehetőségének megteremtése amellett, hogy a szabadság élményét nyújtotta az embereknek, hozzájárult az értékmegőrzéshez és értékteremtéshez, az élő hagyomány megőrzéséhez, s ezzel a vidéki közösségek megtartásához.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón felidézte: Magyarországon 150 év után 2010 szeptember 27-től  szabaddá vált a magán pálinkafőzés. A 640 magyarországi bérfőzdében is jövedéki adó kötelezettség nélkül lehet előállítani korlátozott mennyiségben - 86 liter 50 fokos - párlatot.



Az államtitkár szerint az intézkedés meghozatalakor mindenekelőtt vidékfejlesztési szempontokat mérlegelt a parlament. A szabad pálinkafőzés lehetővé tette a paraszti termelési, feldolgozási kultúra egyik utolsó elemének a megmentését, fejlesztését. Olyan élő hagyományról van szó, amely nagyon fontos a vidéki közösségek megőrzése szempontjából is - mondta.

Kifejtette, olyan tevékenységet tettek szabaddá, amelyet az emberek addig is végeztek illegálisan, annak minden hozadékával, vagyis úgy, hogy sem az eszközök, sem a hozzá kapcsolódó tudás nem volt korszerű. A döntés lehetővé tette, hogy legálisan, jó minőségű párlókészülékeket szerezzenek be, és a házi főzést végzők egymással is megoszthassák tapasztalataikat.

Az államtitkár szerint ennek köszönhetően jelentősen javult a minőség, amit a pálinkaversenyek is jól mutatnak, azokról ugyanis a magánfőzést végzők nagyon sokszor aranyérmekkel térnek haza.

Hozzátette, a rendelkezés kedvezett a helyi gyümölcsfajtáknak, a magyarországi faiskolákban kimutathatóan megélénkült a forgalom. Egy országos tündérkert mozgalom is elindult, több mint 50 helyen nyíltak olyan kertek, ahol ősi tájfajtákat őriznek meg és már szaporítanak is, tehát a biológiai sokszínűség fenntartásához is hozzájárult a szabad pálinkafőzés engedélyezése.

A magánfőzés nemcsak a hagyományok megőrzéséhez járul hozzá, hanem gazdasági haszna is van, az államtitkár ezek között említette a turizmusra és gasztronómiára gyakorolt hatását.

V. Németh Zsolt elmondta: a pálinkafőzés szabaddá tétele egy intézkedéscsomag része volt, amelynek keretében szabaddá tették újra a disznóvágást, és a helyi termékek helyi piacokon történő értékesítésére vonatkozóan jóval liberálisabb szabályokat fogadtak el.

A 640 bér- és kereskedelmi főzdéből 530 csak bérfőzéssel foglalkozik. Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 millió hektoliter fokra becsülik (1 hektoliter fok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg). 

A kereskedelmi pálinkafőzés 2012-ben 881 ezer hektoliter fok volt. Míg 2009-ben 18,5-19 millió hektoliter fok alkoholt állítottak elő összesen, addig 2010-2012-ben évi 15 millió hektoliter fokot.

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)