A solymásztalálkozó abban segít, hogy el ne felejtsünk valami értékeset: a világ szellemi kulturális örökségének részét képező solymászat többezer éves hagyományait. Emlékeztet az erre épülő életformára, közösségre, a természet és a ragadózó madarak szeretetére, a történelem és a tradíciók tiszteletére, a tudásátadásra, a szemléletformálásra és nem utolsó sorban a határokon átnyúló összefogásra és barátságra – köszöntötte V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a II. Nemzetközi Magyar-Arab Solymásztalálkozó résztvevőit.

A ragadozó madár és a solymász kapcsolata különleges: nem önző birtoklásról, nem kényszerű szabadságvesztésről szól, hanem egymásra figyelő együttműködésről, felelősségvállalásról, hűségről és bizalomról. Ezek olyan érték, amelyeknek akár személyes kapcsolatainkban, vagy a nemzetek közötti összefogásban is hasznát vehetjük – tette hozzá V. Németh Zsolt.

Turcsányi Zoltán, a Magyar Solymász Egyesület elnöke bemutatta a magyar solymászat történetét. Elmondta: 4000 éves bizonyítékok mutatják az Ázsiából, pusztai lovas népektől származó sport ősi eredetét. Európába a magyarok révén jutott el a solymászat, népünk eredetmondájában pedig fontos szerepet játszik a kerecsensólyom. Költőink, királyaink, például Mátyás király és Janus Pannonius is szívesen solymásztak. 1939-ben alakult meg a hazai solymászok legrégebbi érdekképviseleti szerve, a Magyar Solymász Egyesület, amelynek ma 120 tagja van.

A háromnapos találkozó holnap és holnapután solymász és lovas íjász bemutatókkal, lovagi játékokkal és agárfuttatással folytatódik Sümegen és Nagypáliban.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)