Ahogy egyre több lesz az ember, úgy lesz egyre nagyobb kincs a föld, mígnem talpalatnyi parcellákért folyik majd a küzdelem. Ez máris érzékelhető a tulajdonlásban, kontúrosan a zsebszerződésekben.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkárnak nem ismeretlen ez a terep. Otthonosan mozog a hazai földtulajdonlás összetett, jogi-kiskapus holdudvarában. A rendszerváltás után, az Antall-kormány jóindulatát és naivitását kihasználva szerencselovagok vásárolták fel a kárpótlási jegyeket, majd a liciteken jutottak újabb földekhez. Ügyvédek sora emelgette a jellegzetes kis táblácskákat, míg az igazi megbízók a telefonnál ültek (nem volt mobil). Kialakult a zsebszerződések intézménye. Vettek több száz hektárt, meg öt centiméter széles parcellát, ami jött. Mivel külföldi nem szerezhetett hazai földet, szó szerint zsebre ment az ügylet. A kis nyugdíjas kapott pár tízezer forintot, cserébe aláírt, a többnyire nyugati vevő meg ugrált örömében: ő tudta, mit ér valójában egy hektár. A földszerzés tehát megérte a kiemelt kockázatot is. A történet pedig kormányokon, koncepciókon átnyúlva folytatódott.
Valamit lépni kellett. A startpisztoly éppen nálunk, jelesül az Őrségi Nemzeti Parkban (ÖNP) dördült el. – Az államnak kötelezettsége, hogy a védett területeket állami tulajdonba vegye – mondja V. Németh Zsolt szakállamtitkár.
– Szélsőséges becslések alapján akár a 800 ezer – 1 millió hektárt is elérheti a kvázi külföldi tulajdonban lévő területek nagysága. A kormány döntése nem bogozta, hanem átvágta a gordiuszi csomót. Ugyanis a zsebszerződések megakadályozására számos jogszabály született, de ha bezárult egy kiskapu, szinte azonnal nyílt egy másik. Ráadásul minden egyes új szabállyal megnehezítettük a zsebszerződéssel nem érintettek dolgát, konkrétan az adásvételt. Most viszont azt mondtuk, ha már amúgy is adott egy kötelezettség, a védelem, akkor szélesebben merítünk. Így jutott a múlt év végén csaknem félmilliárd forint az Őrségi Nemzeti Parknak, hogy vegye birtokba a védett területeket. S ezzel hatékony eszközt adtunk az ÖNP-nek a zsebszerződések felszámolása érdekében. A most készülő földtörvény módosításával el kívánjuk érni, hogy a külföldiek földszerzési moratóriumának lejáratakor a zsebben lévő szerződések, pontosabban: a jog megkerülésével kötött szerződések ne léphessenek hatályba. A mostani, az ÖNP-vel indított lépés tehát egyszerre jelentős és szimbolikus – így az államtitkár, akinek szavait igazolni látszanak az elmúlt hetek történései.
Hírek szerint az adott térségben jelentős izgalom támadt, egy őrségi polgármester szerint sokan „futkosnak, mint pók falon”. De miként megy végbe a folyamat?
– A menete az eljárásnak, hogy a védett területen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett magyar természetes személyt, vagyis a tulajdonost megkeressük, majd felajánlunk neki az adásvételt – fejtette ki V. Németh Zsolt. – De sok esetben ez a természetes személy már csak névleg tulajdonos, gyakran külföldi állampolgárt küld tárgyalni saját maga helyett. Ez esetben nem jön létre az adásvétel, elkezdődik a kisajátítás.
Hangsúlyozom, akár az adásvétel, akár a kisajátítás nem manipulált, hanem helyben kialakult értéken megy végbe. Vagyis olyan áron, amilyenen az ingatlan-nyilvántartásban korábban megjelölt adásvételek zajlottak, cserélt gazdát a föld. Ezek többnyire piaci árak. Esetünkben nem a legjobb, úgy hat-nyolc aranykorona értékű földekről van szó.
E tekintetben egy-egy hektár 200-300 ezertől 500-600 ezer forintig terjedő áron cserélhet gazdát. Tehát az 1 millió forintos, vagy az a fölötti érték jelenleg nem nevezhető piacinak, bár van erre való törekvés manapság.
V. Németh Zsolt szólt a tervezett intézkedésekről, majd leszögezte: a program teljes erővel folytatódik. Mint mondta, hatalmas területekről van szó. Reméli, a kormány folytatja a programot a megyében, netán kiterjesztve egy másik érintett körzetre, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére. A kialakult szakirodalom szerint 17 (!) fajtája ismert most a zsebszerződéseknek.
Tallózva köztük: erdő-vagy legelő-birtokosság alapítása; adásvétel helyett ajándékozási szerződés kötése; adásvétel helyett csereszerződés kötése; szerződésen alapuló haszonélvezeti jog alapítása 99 évre, vagy határidő nélkül; dátum nélkül kötött adásvételi szerződés; megírt, kész, de az ingatlan-nyilvántartásba be nem nyújtott szerződés megkötése; hazai nepperek, strómanok alkalmazása, mikor is a külföldi adja a pénzt, ismeretlen kötelmekkel terhelten. Előszeretettel művelték, hogy a neppert 1-2 százalékos üzletrésszel beemelték a külföldi tulajdonban álló társaságba, hogy mint helyi társtulajdonos éljen elővásárlási (és előbérlői) jogával. Volt, hogy az adóhivatalt is „megvezették”: a hozzájuk benyújtott önrevízióval próbálták igazolni, hogy már legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytat nálunk az uniós állampolgár. Ennek nyomán megszerezték az igazolást, így nyitva meg a szerzés lehetőségét – és folytatható a sor. Vannak jó példák is: a magyar állampolgárságot szerzett külföldiek közül számosan példamutatóan gazdálkodnak, munkahelyeket teremtenek, adományoznak és fizetik a jelentős helyi adót. – A földvásárlás moratóriumát 2014 áprilisában oldják fel, ezután megnyílik a hazai termőföldek piaca – folytatta az államtitkár.
– A spekuláció ellenében kell hatnunk, mert jelentősen eltér a magyar és a nyugat-európai földár. Ráadásul egyre nagyobb a földéhség is. Az élelmiszer-termelés súlya tovább nő, mindezek óriási kinccsé teszik a termőföldet. Már a gazdag arab országok is felfigyeltek erre, tehát a kezünkben kell tartani a folyamatokat. Hogy milyen módon, arra irányt mutathatnak a külföldi, főleg a francia szabályozások. A lényeg, hogy ne legyen a magyar termőföld manipuláció tárgya, esetünkben maradjon a hazai kis-és közepes gazdaságok kezében, megművelve. „Ne legyen a termőföld a trükkös manipulációk tárgya, maradjon hazai gazdáknál”
(Kozma Gábor, Vas Népe, 2012.03.03.)
