Szilágyi Bay Péter interjúja V. Németh Zsolt államtitkárral a NIMRÓD Vadászújság 2011. februári számban jelent meg (99. évfolyam 2. szám).

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Lajosmizsén, a Geréby-kúriában nyitotta meg a LEADER program zárókonferenciáját. Elsősorban arról kérdeztük, hogyan lehetne felújítani a támogatásokat a vadászatban, erdészetben, természetvédelemben, mivel a szektorra fordítható források nem túl bőségesek. A Vas megyei nagyvadas területről érkezett államtitkár készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.

Hogyan lehet bekapcsolni a vadászatot, a vadgazdálkodást, az erdészetet, a természetvédelmet a vidékfejlesztésébe?

A Vidékfejlesztési Minisztérium azon dolgozik, hogy a vidéken már meglévő és működő munkahelyeket segítse, támogassa. Az ország szinte minden településén működik vadásztársaság vagy más szervezeti formában működő vadgazdálkodó. Amellett, hogy munkájuk egy-két vagy akár több családnak jelent megélhetést, ezekben a vadászati egységekben a szakemberek elvégzik a vadgazdálkodási feladatokat is. A vadásztársaságokhoz egész évben, azaz nem csak a szűken vett turisztikai idényben érkeznek vendégek, akik szabadidejüket és megtakarított pénzüket a vadászatra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra fordítják. A minisztérium célja, hogy a következő évben egyenlően és igazságosan pályázhassanak a vidéki mikrovállalkozások. A vadászati turizmusban olyan lehetőségek rejlenek, amelyeket jobban ki kell használnunk az elkövetkező években. Ez is része a vidékfejlesztésnek.

Milyen lehetőségeket lát a fejlesztésre?

Érdemes megteremteni a lehetőségét, hogy akármely kicsi, eldugott településen is teljes körűen el tudják látni a vadászni érkező vendégeket. Ehhez azonban komfortos vendégházakra van szükség. A vadászok a legtöbb helyen erre tökéletesen berendezkedtek, és jól tudják, milyen speciális igényei lehetnek a vadászvendégnek. Úgy tudom, a szakmának ez a területe hamarosan bekerül a felsőoktatásba is, és a hallgatók külön tantárgyként tanulhatnak vadászati turizmust, vendéglátást. A kiszolgáláshoz szakszemélyzetre van szükség, ami munkahelyeket teremthet. A meglévő vadászházak – kisebb-nagyobb átalakítással – vendégházként is funkcionálhatnak, kívánatossá lehet őket tenni a vadászvendégek számára, amivel pályázni lehet EU forrásokra. Az Európai Unióból hazánkba érkező vendégek is szívesen töltik szabadidejüket ilyen rejtett szállásokon. A mai világban azonban ahhoz, hogy megtalálják akármelyik vadásztársaságot, szükséges, hogy a vendég az interneten tájékozódni tudjon, milyen lehetőségekkel, árakkal várják. A pályázatok az internetkapcsolat kiépítését is lehetővé teszik. Be kell kapcsolni a vidéket Európa vérkeringésébe, s ez az elektronikus világ nélkül nem sikerülhet.

Hogyan juthatnak a vadásztársaságok ezekhez a pénzekhez? Mekkora a rendelkezésre álló forrás?

Számításaink szerint mindössze 60-70 milliárd forint az a keret, amelyre lehet pályázni sok egyéb mellett ilyen célokra is. Nagyságát nehéz egészen pontosan meghatározni, mert vannak például benyújtott és elfogadott pályázatok, amelyek nem valósultak meg, és amelyek visszafizetése jelenleg is tart. Ez a folyamat kellően gyors, mert – mint azt Fazekas Sándor miniszter úr bejelentette – a rossz gazdasági évre való tekintettel, az október 31-ig meg nem valósult projektekre kiutalt összegek 2010-ben történő visszafizetése esetében nem alkalmaznak szankciót. A vadásztársaságok feladata most az, hogy megfelelően kidolgozott, megalapozott pályázatokat nyújtsanak be. Az idő rövid, de jelentős támogatáshoz juthatnak. A meglévő vadászházakkal, működő vadásztársaságokkal eséllyel indulhatnak. A pályázatok szakszerű kidolgozásához célszerű megkeresniük a helyi LEADER közösségekben a helyi akciócsoportokat, ahol segítséget kapnak a munkához. A minisztérium szeretné, ha a pályázók köre kiszélesedne. 2011-ben csak olyan pályamunkák nyerhetnek, amelyek jelenleg is működő, működőképes vállalkozásokra építenek. A vadásztársaságok esetében a működés hosszú távú, erre garancia a 10 éves vadgazdálkodási terv, és garancia a ma hatályos vadászati törvényünk is.

2010 decemberében dr. Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, hogy együttműködnek, együtt dolgoznak a Vidékfejlesztési Minisztériummal. Akkor Illés Zoltán államtitkár úrral egyeztettek. Mit jelent a Vidékfejlesztési Minisztérium integrált stratégiája, hogyan tudnak együtt dolgozni a különálló államtitkárságok?

Ez a döntés korszakalkotóvá válik a magyar mezőgazdaság történetében. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vezetésével, a kormány egyetértésével, a tárca integrálta a környezetvédelmet a mezőgazdasággal, az erdészettel, a vadgazdálkodással és minden olyan területtel, amely a vidékhez kapcsolódik. A munkavállalók nagy része sajnos már csak érzelmileg kötődik a termőföldhöz, sokan a városokban dolgoznak. A szakadékot nem kívántuk tovább mélyíteni. A vidéken élőkért gyakran egyeztetünk a belügyminisztériummal; a külterületi szakemberek egységesített rendszerben és hatáskörben dolgoznak, hamarosan új formaruhát is kapnak. Most, hogy a minisztériumban egy-egy szakállamtitkár felel a mezőgazdaság egy-egy szeletéért, lehetőség van érdemi döntések meghozatalára. A környezetvédelem is része lett a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, ami gyors döntésekre ad lehetőséget. Célunk, hogy a szakigazgatásban, megyei és helyi szinten is megvalósítsuk ezt. A mezőgazdaságot most minden módon segíteni kell.

(Nimród)