V. Németh Zsolt expozéja a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A kormányváltás óta számos olyan intézkedést hoztunk, amely a magyar vidék gyarapodását szolgálja, segítséget nyújt a magyar gazdálkodóknak.

Többek között eltöröltük a gazdaságok átadását sújtó illetéket, és megnyitottuk az utat a gazdák számára ahhoz, hogy a helyben megtermelt áruikat közvetlenül értékesíthessék. Egyszerűsítettük a vidéki foglalkoztatás feltételeit is azáltal, hogy megkönnyítettük az alkalmi és idénymunkások legális munkavállalását. Hangsúlyoztuk azt is, hogy szemléletváltásra van szükség az ügyintézés területén is. Ezen túl a hivatalnak is a közjót kell szolgálnia.

Ebbe a sorba jól illeszkedik az önök előtt levő törvényjavaslat, hiszen a célja nem más, mint hogy gyorsítsuk és könnyebbé tegyük a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatások kifizetését. A most bevezetni kívánt módosítások tovább csökkentik a gazdák adminisztrációs terheit, és a lehetőségek határain belül gyorsítják az ehhez kapcsolódó eljárásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Államtitkárként felelős vagyok a nemzeti együttműködés programjának végrehajtásáért, amelyben a szolgáltató közigazgatás kiemelt szerepet kap. Arra törekszem, hogy megszüntessük azokat az anomáliákat, amelyek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működését eddig jellemezték. Azt is pontosan tudom, hogy az MVH működését számos olyan közösségi jogi rendelkezés szabályozza, amelyeket nemcsak a gazdatársadalom, de magam is kifejezetten bonyolultnak és szükségtelennek tartok. Mindezek ellenére meg kell erősítenem azt, miszerint illetékes hatósági, valamint irányító hatósági jogkörömből adódó felelősségem nemcsak a nemzet, hanem a Közösség pénzügyi érdekeinek a védelme is.

Előre kell bocsátanom, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat még nem tartalmaz minden olyan rendelkezést, amelyet magam is szükségesnek tartanék. Minden erőmmel szeretném elérni az eljárások további gyorsítását, egyszerűsítését. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy nagyon sok gazdát, gazdálkodót érintő kérdésekről van szó. Engedjenek meg felsorolnom néhány számadatot.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségi működése óta 2,3 millió támogatási, kifizetési kérelemről szóló döntést hozott. Az adminisztrációnak ugyanezen időszak alatt 4,4 millió ügyet kellett elbírálnia. Ebből több mint 3 millió esetben határozatot, végzést kellett hoznia, és mindeddig 2500 milliárd forint értékű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Egy ilyen szervezet esetében, amelynek munkája ilyen sok gazdát, gazdálkodót érint, minden változtatást csak alapos megfontolás után szabad megtenni. Egy felesleges munkamozzanatot előíró jogszabályi rendelkezés óriási többletköltséget jelenthet, nem is beszélve az eljárások esetleges elhúzódásáról. Egy megalapozatlan módosítás pedig könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy az auditok során Magyarországgal szemben pénzügyi korrekcióra kerül sor, ami végső soron a gazdáknak, gazdálkodóknak nyújtható nemzeti támogatási keretet is szűkítheti. Ilyen támogatási összegek mellett még az 1-2 százalékos mértékű szankció is milliárdokra rúghat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt levő törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők: az ügyfelek számára kedvezőbb az a szabályozás, hogy ezen túl a támogatási feltételeket meghatározó jogszabályokat megfelelő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. Ez a rendelkezés a korábbinál fegyelmezettebb döntés-előkészítést igényel, ami érinti mind a minisztériumi munkát, mind a hivatal tevékenységét.

A törvényjavaslat mezőgazdasági bizottság előtti vitáján reményeim szerint tisztázódott az a félreértés, miszerint a 45 munkanapos korábbi ügyintézési határidő 3 hónapban történő maximálása valójában az ügyintézési határidő csökkentését jelenti. Ez nem valami jogászi trükk, hanem egy pontos eljárási szabály. A félreértést vélhetően az okozta, hogy a munkanapokban és a naptári napokban számított határidő a dolog természeténél fogva mindenképpen eltérést mutat.

Ezen túlmenően az új szabályozás megszünteti azt a lehetőséget, ami a hiánypótlás esetén a határidő-számítás újrakezdését tette lehetővé.


A hiánypótlás miatt kétszer 45 munkanapos, valójában négy hónapos határidőnek hiánypótlási eljárással együtt a javaslatban foglaltak szerint három hónapra való csökkentése mindenképpen előrelépést jelent.

Szintén a mezőgazdasági bizottság ülésén vetődött fel az, hogy nem jelenti-e az ügyféli jogok korlátozását az a rendelkezés, miszerint a fellebbezés során új bizonyíték már nem hozható fel. Az eddigi eljárások során az ügyfelek egy része gyakorlatilag visszaélt a kérelembenyújtásra jogszabályban meghatározott eljárási határidők betartásával akkor, amikor egy elbírálásra eleve alkalmatlan kérelmet nyújtott be, és a hiányosságokat csak a jogorvoslati eljárás során pótolta. Ez mindenképpen az eljárás szándékos elhúzódásának minősíthető, amit mindenképpen meg kell akadályozni.

Végezetül szeretném kiemelni a javaslat azon rendelkezését, amely új fizetési kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek azáltal, hogy lehetővé teszi a fizetési halasztást vagy a részletekben történő teljesítést.

A következőkben néhány olyan rendelkezésről szólok, amelyek a végrehajtást segítik elő. Ilyennek lehet tekinti a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat. A szabályozás ugyanis azt az alapelvet követi, hogy elsősorban azon kérelmezők számára kíván az eljárások során előnyt biztosítani, akik az előírásoknak megfelelően nyújtják be kérelmüket. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy számos esetben az egyes eljárási mozzanatok egymással összefüggésben vannak, mint például túligénylés esetén az úgynevezett visszaosztás, erre ugyanis addig nem kerülhet sor, amíg az összes kérelem nem került elbírálásra. A javaslat mindezekre figyelemmel rendelkezik úgy, hogy hiánypótlás teljesítésére maximum harminc nap áll rendelkezésre, vagy az eljárást az ügyfél saját érdekkörében fennálló szubjektív ok miatt nem függesztheti fel, akadályozva ezzel az elbírálásra már előkészített kérelmekkel kapcsolatos további eljárási cselekményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosítási javaslatok összeállítását megelőzően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásait érintő eljárási rend átfogó módosításának lehetőségét is megvizsgáltuk. A részletes hatásvizsgálat alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy az eljárási rend átfogó módosításához előzetesen be kell várni a közösségi jogszabályok alapján kötelezően elvégzendő, az Új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtásáról szóló félidei értékelést, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó KAP-reform alapvető irányait, várható intézkedéseit. Ezek ismeretében tudunk majd javaslatot tenni mind az intézményi, mind pedig az eljárásrend szükséges és átfogó megváltoztatására.

Mindezek előrebocsátása mellett kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(parlament.hu)