Alapjaiban megváltozik a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatása a 2014-ben kezdődő uniós költségvetési időszakban. A konkrét célokat, a szükséges forrás nagyságát azonban csak a földtörvény elfogadása, illetve az országos vidékfejlesztési helyzetértékelés elkészülte után kezdheti meghatározni a tárca − mondta a Napi Gazdaságnak V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

− A 2014-ben kezdődő EU-költségvetési időszakban alapjaiban változik meg az uniós fejlesztési források felhasználhatósága. Mit jelent ez a Közös Agrárpolitika (KAP), ezen belül a vidékfejlesztés szempontjából?

− A tagállamoknak partnerségi szerződést kell kötniük az Európai Bizottsággal (EB), amelyben minden fejlesztési céljukat feltüntetik; mérhető, számon kérhető mutatókat kell rögzíteniük, amelyek jelzik, hogy hova szeretnének eljutni. A KAP közvetlen támogatási rendszere is jelentősen átalakul. A közös stratégiai keretrendszerben − amely a fejlesztési célokat, programokat tartalmazza − össze kell majd hangolni az egyes uniós alapok forrásainak felhasználását, így könnyebb lesz megvalósítani a vidékfejlesztési célokat is. Utóbbin nem egyszerűen a mezőgazdasági termelés versenyképességének javítását értjük, hanem a vidéki térségek infrastrukturális fejlesztését, az életminőség, a kisebb településeken működő vállalkozások versenyképességének, lehetőségeinek javítását is. Egy közútfelújítás ehhez ugyanúgy hozzájárul, mint az eszközbeszerzésre adott támogatás, amiből később esetleg munkahelyek lesznek. Vagyis az egyik fő újdonság, hogy átjárhatóbb lesz a rendszer, nem lesz ennyire elkülönítve az egyes uniós alapok felhasználása. Megoldható lesz például, hogy egy mostani, KEOP-ból finanszírozott biogázüzem létrehozása után a hulladék hő akár egy állattartó telep korszerűsítésekor is felhasználható legyen − eddig ez tiltott támogatásnak minősült −, és például a közmunkások által levágott apríték is hasznosítható legyen az üzemben. Ez már a tervezésnél is új megközelítést, az eddiginél szorosabb együttműködést igényel a nem mezőgazdasági célú uniós alapok felhasználását tervező munkacsoportokkal, emellett jóval több vidékfejlesztési forrást jelent.

Több lesz a több alap forrásait felhasználó fejlesztés

− Pontosan mit ért új megközelítésen?

− Egyrészt azt, hogy az eddigi jogcímekre épülő támogatási rendszerhez képest több lesz a komplex, több alap forrásait felhasználó fejlesztés. A tervezésben, a források elnyerésénél, a célok megvalósításánál sokkal több szempontot kell majd végiggondolni, az agrárium szereplőinek is meg kell barátkozniuk a vidékfejlesztés vagy épp a klímavédelem céljaival. Szeretnénk elérni, hogy az egyes támogatások elnyeréséhez meg kelljen határozni: a fejlesztés milyen innovatív elemet tartalmaz, hogyan járul hozzá a klímavédelemhez, a foglalkoztatáshoz. Például egy gépbeszerzési pályázatnál meg kell indokolni, az adott eszköz hogyan szolgálja az alacsony széndioxid-kibocsátást. A komplex programok kezelése az eljárásrendek kialakításakor is nagy kihívást jelent, mivel az Új Magyarország vidékfejlesztési programban, vagyis a Darányi Ignác tervben elérhető források túlnyomórészt közigazgatási eljárásban igényelhetőek, míg az Új Széchenyi terv pályázati rendszerre épül. A tárca szeretné elérni, hogy egyféle eljárásrend legyen − ez megkönnyítené mindkét fejlesztési program lebonyolítását is, főleg a vidéki vállalkozásfejlesztés esetében. Bízunk benne, hogy a többi fejlesztési tervet készítő munkacsoport részéről lesz erre fogadókészség, és persze szükség lesz arra is, hogy az uniós támogatási rendeleteket is harmonizálják − erről jelenleg is tárgyal a bizottság. A tárca már elvégzett egy harmonizációs vizsgálatot, amely a két jelenlegi magyarországi támogatási rendszer tapasztalatait veti össze.

− Az egységes eljárásrend bevezetése feltételezheti azt is, hogy a fejlesztési ügynökségeket, lebonyolító szervezeteket összevonják?

− Egyelőre nem tartunk itt a tervezésben. Annyi azonban már biztos, hogy az EMGA- és az EMVA-forrásokat egy kifizető ügynökség kezeli majd.

Plusztámogatás a LEADER-közösségeknek

− Milyen egyéb változásokra kell még számítani az új programban?

− Újdonság, hogy kimaradnak a Darányi Ignác tervben megszokott tengelyek, és kevesebb lesz az előre meghatározott jogcím. Ez utóbbi ugyanis azzal jár, hogy a Brüsszel által egyszer már jóváhagyott elképzelésektől nagyon nehéz eltérni, ha a támogatási időszak alatti változások ezt megkövetelnék. Jelenleg azzal küzdünk, hogy sok jogcím esetében a maradvány összegeket, fel nem használt forrásokat csak bizottsági jóváhagyással tudnánk átcsoportosítani, ez pedig nagyon időigényes. Sokkal rugalmasabbá tennénk az új programot és élnénk az Új Széchenyi tervnél megszokott kétévenkénti operációs programtervezéshez hasonló lehetőséggel. További változás lesz, hogy jelentősebb szerepet kapnak a közösség által irányított helyi fejlesztések − nemcsak a szigorúan vett EMVA-források felhasználásánál, hanem más alapoknál is. Ez lényegében azt jelenti, hogy az EB ösztönzi majd − plusz 10 százaléknyi uniós támogatással − a LEADER típusú együttműködések kiterjesztését, azt, hogy a civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok a jelenleginél több fejlesztési elképzelésről, annak finanszírozásáról dönthessenek helyben, közösen. Eddig az EMVA forrásának 5 százalékát kellett kötelezően közösség által irányított fejlesztésekre fordítani, aminek Magyarország meg is felelt. A tapasztalatok szerint azonban Magyarországon a LEADER-közösségeknek is jobban figyelembe kell majd venniük a fejlesztési célok meghatározásánál, a forráselosztásnál, hogy mi és mennyire szolgálja a térség, illetve a helyi gazdaságfejlesztés érdekeit hosszabb távon. E téren már jobb a helyzet, mint öt éve, de még van hova fejlődni.

− A közigazgatási rendszer átalakítása mennyiben érinti majd a LEADER-közösségeket?

− A település- és térségfejlesztés marad önkormányzati hatáskörben, a járás közigazgatási szint lesz.

− Ha a bizottság kiterjeszti a LEADER rendszert, megmarad-e a fejlesztési tervek közötti szigorú lehatárolás?

− Valamiféle lehatárolás megmarad, de mivel a városokra, városias térségekre is kiterjed a vidékfejlesztés hatálya, ezért a LEADER-közösségek területén lévő városok bevonását meg kell majd oldani. Ez nemzetállami szintű döntés. Idén várhatóan eldől, hogy az ötezer főnél nagyobb települések hogyan kapcsolódhatnak be a rendszerbe, milyen súlyuk lesz a döntéshozatalnál. Annyi bizonyos, hogy két párhuzamos szervezet nem lesz. Arra mindenképp nagyobb figyelmet kell fordítanunk, hogy oldjuk a félelmeket, főleg a kisebb településekét, attól, hogy a városok rátelepednek majd a programokra, és elszívják a forrásokat. Rá kell vezetnünk a feleket a kölcsönös érdekek, a mindkét fél számára előnyös fejlesztésekben rejlő erő felismerésére. Újra kell értelmeznünk a falu és a város kapcsolatát.

− Hol tart jelenleg a tervezés?

− Véleményem szerint jól állunk. Egy áprilisi miniszteri utasítás alapján létrehoztuk az új program kidolgozásának struktúráját. A piramis tetején a miniszter vezette projektirányító bizottság áll, alatta az általam vezetett 16 tagú operatív irányító bizottság. Utóbbiban az érintett államtitkárok és minisztériumi főosztályok képviselői, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat vezetői dolgoznak, projektvezetőnek pedig − fejlesztéspolitikai tervezési tapasztalatai alapján − Loncsár Krisztinát választottuk ki a pályázaton. A technikai feladatokat a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet látja el. Az egész folyamat lelke az a 13 munkacsoport lesz, amely kidolgozza az egyes konkrét fejlesztési célokat, az eljárásrendeket, összhangban a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiával és a még sűrűn változó tartalmú uniós EMVA-rendelettel. November végére várhatóan elkészül a szakterületenkénti összegzések alapján összeállított országos vidékfejlesztési helyzetértékelés. Ez arról ad képet, hogy az eddigi fejlesztési pénzek hogyan hasznosultak, milyen állapotban van a vidék, melyek a fő problémák. Ez alapján határozzuk majd meg a fejlesztési célokat, illetve azt, hogy ezekre a teljes felhasználható keret mekkora hányada jut majd. Az nem képzelhető el, hogy nem a kisebb, illetve a közepes gazdaságok fejlesztésén lesz a fő hangsúly, és már most borítékolható néhány prioritás, mint az élőmunka-igényes ágazatok, az állattenyésztés vagy a kertészet fejlesztése. Minden olyan cél benne lesz, amelynél a társadalmi haszon túlmutat az agráriumon. Emellett folyamatosan egyeztetünk az EB szakértőivel és a nemzetgazdasági tárca illetékes bizottságaival. Áprilisban szeretnénk társadalmi vitára bocsátani a fejlesztési program tervezetét, a kormány várhatóan júniusban dönt róla.

Sok függ még a földtörvénytől

− Alapvetően befolyásolhatják az átfogó programok meghatározását az új földtörvény tervezetében az egyes birtokméretekhez meghatározott foglalkoztatási elvárások. Vannak, akik szerint az ágazat jelenlegi nehézségei mellett ezek teljesíthetetlenek. Ezt mennyiben tudják figyelembe venni a munka során?

− Még nem indult el a földtörvénytervezet parlamenti vitája, és arra is felhívom a figyelmet, hogy a törvény 2014-ben lépne hatályba, de abban nem hiszem, hogy változna, hogy a kis- és középgazdaságok megerősítését, illetve az állattartást, a kertészetet akarja támogatni. A vidékstratégiában megfogalmazott, a fenntartható fejlődést, a biodiverzitás megőrzését célzó erőfeszítéseket pedig a KAP-reform is segíti majd. Meg kell találni a középutat: szükség van a nagy mennyiségű, azonos minőségű árut előállító nagyüzemekre is, de érezhető reneszánsza van a kisgazdaságok termékei helyi értékesítésének. Ha mindkét oldalról támadnak minket, akkor azt hiszem, jó úton járunk.

− A KAP-reform kapcsán élénk vitát váltott ki Európa-szerte a zöldítéssel kapcsolatos követelmény, ami nagyban hasonlít a mostani agrár-környezetgazdálkodási rendszerhez. Mi lesz ennek a sorsa az új programban?

− Szerintem megmarad az agrár-környezetgazdálkodási rendszer. Azt azonban nem szeretnénk, hogy az egyes és a kettes, vagyis a versenyképességet célzó és a közvetlen támogatásokat tartalmazó, illetve a vidékfejlesztési pillérben ezek a feltételek duplikálódjanak.

(Kiss Melinda Katalin, Napi Gazdaság, 2012. szeptember 6.)