Jelentős változás hoz az agrártámogatások rendszerében az új KAP, amely a szántóföld-orientált szisztémától a munkaigényes ágazatok felé fordul – véli Czerván György. A vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint a 2014-es átmeneti év a felkészülést szolgálja majd.
- Több éves folyamat zárult le azzal, hogy az agrárminiszterek a közelmúltban megállapodásra jutottak a Közös Agrárpolitika új rendszerétől. Hogyan változik a KAP és hogyan érinti ez Magyarországot?
Fontos leszögezni, hogy Magyarország részesedése sem arányaiban, sem nominálisan nem csökken, hanem növekszik. A 2007-2013 közötti időszakban 10,4 milliárd euró érkezett Magyarországra a Közös Agrárpolitika keretein belül, míg a 2014 és 2020 közötti időszakban 12,3 milliárd euró érkezik. Ennyi pénz használható fel tehát közvetlen támogatásokra, agrár- és vidékfejlesztési célokra. 2014 átmeneti év lesz, az új büdzsével, de a régi szabályokkal. Ennek előnye is van, hiszen így lesz elegendő idő a felkészülésre. A Közös Agrárpolitika új rendszere ugyanis meglehetősen bonyolult első ránézésre. Ezalól talán csak a kisgazdaságok által igényelhető támogatás kivétel, amely valóban nagyon egyszerű. Az ilyen gazdaságok támogatásának felső határa 1250 euróra nőtt az eredetileg felvetett ezer euró helyett. Összességében a KAP elmozdul a korábbi, talán túlságosan is szántóföld-orientáltságú rendszertől az érzékeny ágazatok felé. Utóbbiak, az élőmunka-igényes kertészeti, és állattenyésztési ágazatok magyar kezdeményezésre élveznek kitüntetett figyelmet. Ezen felül a legnagyobb változás a zöldítés.
- A zöldítés valóban új elem a KAP-on belül, és az eredeti elképzelésekhez képest is sokat változott. Mi lesz a végleges formája a zöld komponensnek?
A zöldítés több különböző komponensből áll, és ezek teljesítése esetén jár a teljes igényelhető támogatási összeg egésze, ennek hiányában csak a hetven százaléka. Az egyik elem a terménydiverzifikáció, amely az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem három hektártól, hanem csak tíz hektártól kötelező, és csak harminc hektár felett kell három növényt termeszteni. A terménydiverzifikáció alól mentesülnek az állandó gyepterületek és az ültetvények. Fontos eredménynek tartom azt is, hogy magyar kezdeményezésre sikerült elérni, hogy az állandó gyepterületek területi arányát nem üzemenként, hanem csak országos szinten kell nyomon követni. Ennek teljesítése jóval egyszerűbb lesz.
- A legtöbb vitát mégis talán az ökológiai fókuszterületek váltották ki.
Fontos megjegyezni, hogy az ökológiai célterület fenntartása nem csupán ugaroltatással teljesíthető, jóllehet ezt a követelményt ki lehet elégíteni így is. Lehetőség van azonban arra is, hogy nitrogénmegkötő növények termesztésével, például lucerna vetésével tegyen eleget a gazdálkodó ennek az elvárásnak. Az ökológiai célterületbe beleszámít ezen felül egy-egy erdősáv, kerítés, vagy telekhatár mentén lévő terület, vagy akár a kunhalmok. Az ökológiai célterület az eredeti felvetéssel szemben nem három, hanem öt százalékról indul, és csak akkor emelkedik hét százalékra, ha a 2018-as félidei felülvizsgálat ezt indokoltnak fogja tartani.
- Vannak olyan aggodalmak is, amelyek szerint a földtörvény révén új bérlőkhöz kerülő földterületek után problémás lesz majd a támogatások lehívása. Valóban kell attól tartani, hogy egy-egy adott terület esetén a régi bérlő már nem, az új bérlő pedig még nem kap támogatást?
Ettől nem kell tartani, minden érintett földterületre jár a támogatás. Az ilyen aggodalmak tehát a SAPS és a BPS esetében is alaptalanok.
- Néhány napja változott az elektronikus útdíjfizetés rendszere. A termelők és az élelmiszeripari szereplők szerint ez jelentősen emeli a költségeiket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium célja az volt, hogy minél szélesebb körben kapjanak mentességet a gazdálkodók. Eredetileg csak az őstermelőkről volt szó, de ezt sikerült kiterjesztenünk a gazdasági társaságokra, a családi gazdálkodókra, és másokra. Ugyanígy igyekeztük elérni, hogy minél szélesebb termékkörre legyen érvényes a mentesség. Egyelőre ennyit tudtunk elérni, a szabályozás előterjesztője már egy másik tárca volt. Ugyanakkor még nem mondtunk le arról, hogy esetleg változtatásokat kezdeményezzünk a rendszerben.
- A napokban járt le a határidő, ameddig jelentkezhettek a Hajdú-Bét ügy károsultjai részleges kárenyhítésre. Milyen igények érkeztek be?
Akik postán adták fel, azoktól később érkezett be a kérelem, ezek összesítése most folyik. Azt, hogy a beérkezett igényekből mennyi fog megfelelni, később bírálják el. Mindenesetre a beérkezett kérelmek száma minden várakozásunkat felülmúlta, hiszen hozzávetőleg kétszáz érkezett be, nagyságrendileg 300 millió forint összeg értékben. Amennyiben a jogos igények összege mégis meghaladná az elkülönített 300 millió Ft-os keretösszeget, természetesen a VM saját forrásaiból gondoskodik a keret megemeléséről.
(Világgazdaság, Szerző: Braunmüller Lajos, 2013. július 8.)
