Nemzetközi Leader-konferenciát tartottak a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Fókuszban a helyi közösségek, de vajon milyen lehetőségekkel élhetnek? Az Echo TV Napi Aktuális című műsora június 5-i adásának vendége volt V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A 2014-2020-as időszak fejlesztési politikájában néhány cél és elv jelentős változásokat igényel a Leader program megvalósítási rendszerében, amelyek számos kérdést vetnek fel. Emiatt szerveztek június 5-én nemzetközi konferenciát a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A Leader az Európai Unió egyik közösségi programja, melynek keretében kifejezetten a kisebb, vidéki közösségek juthatnak anyagi támogatáshoz. A minisztérium szerint a Leader-közösségek szerepe hazánkban a jövőben nőni fog. Korábban történtek visszaélések, de a szaktárca tájékoztatása szerint büntető feljelentéseket tettek, és megszüntették a vidéki kistelepülések uniós pályázati pénzforrását biztosító Leader-csoportokban észlelt visszaéléseket.

- A Napi aktuális vendége V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, jó estét kívánok!

- Jó estét kívánok!

- A kedves nézők hallhatták az összeállításban is, illetve én is említettem: nemzetközi konferenciát tartottak ma a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Mire jutottak, mi volt a legfőbb megtárgyalandó téma?

- Egyre közeledik az Európai Unió 2014-től 2020-ig tartó programozási időszaka. Elkezdtük ennek a programnak a tervezését. Ez a konferencia már a tervezés része, hiszen az Európai Unió döntéshozó testületei számos újdonságot vetítenek előre. Ezeknek egyike például a több alapú megközelítés. Ebben a programozási időszakban még a kohéziós alap, a regionális fejlesztési alap, a szociális alap, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap és a halászati alap különálló életet élnek. A következő időszakban egy stratégiai keret alá vonják őket, amely együttműködésre készteti ezeket a fejlesztési politikákat képviselő intézményeket is. Ajánlják a közösségi alapú megközelítést, a közösség által irányított helyi fejlesztést, amelynek egyik modellje épp az Európai Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Alap alá tartozó Leader-közösségekben jelent meg.

- Eljutottunk a Leaderig: annyit tudhatunk, hogy a helyi közösségeket támogatja. Ez pontosan miben nyilvánul meg, illetve mire fordíthatják a szükséges pénzt?

- A legtöbb fejlesztés felülről jön, tehát valamilyen döntéshozó testület meghatározza, hogy az adott térségben, településen miféle fejlesztésre van szükség. A Leader megközelítés merőben eltér ettől. Egy-egy települési körben – ez lehet akár egy 25-30 településes kistérség, amely koherens, társadalmi, gazdasági szempontból összetartozó térséget jelent – a közszféra, praktikusan az önkormányzatok, a civil szféra, az egyesületi körök, illetve a vállalkozói szféra egy közösséget alkot. Ezen belül a civil és vállalkozói szférának többséget kell alkotnia, tehát nem határozhatják meg a fejlesztés irányát csupán az önkormányzatok. Ezek a közösségek megalkotják a vidékfejlesztési stratégiájukat.

- Tehát lényegében többszintű összefogásról beszélünk.

- Így van.

- Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mennyire volt sikeres a Leader?

- Európában a Leader sikertörténet. Itthon a visszaéléseket leszámítva – amiből én úgy érzem, mostanra kilábalt már a hazai Leader-társadalom, és egy megújulási folyamaton vagyunk túl – nagyon sok sikeres közösséget tudunk felmutatni, akár több tucatnyit is. Ezek a közösségek alkalmasak arra, hogy éljenek azzal a lehetőséggel, hogy akár más alapok forrásait is felhasználják, és közösségi alapú megközelítéssel osszák szét a pályázók között.

- Az imént Ön is említette, hogy ezeknél a fejlesztéseknél nemcsak az önkormányzaté a döntő szó, hanem igenis a civil szféra kisebb közösségei is dönthetnek. Ez a jövőben is így lesz? Említette, hogy számos változtatás elé nézünk.

- Az egyik legfontosabb alapeleme a fejlesztési politikának, hogy nem kerülhet egyik fél sem többségbe, és egy térség fejlesztéseinek nem csak az önkormányzatok a letéteményesei. Nagyon fontos, hogy megjelenjen a civil társadalom, vagy a vállalkozók érdeke is. Az újdonság a következő programozási időszakra, hogy ezt a megközelítést ajánlják a többi forrás felhasználásához is. Természetesen ennek bevezetéséről az államok maguk döntenek.

- Még márciusban Ön úgy nyilatkozott, hogy ezeknek a Leader-közösségeknek a szerepe a jövőben mindenféleképpen nőni fog. Ezt hogyan fogják elérni?

- Az európai uniós dokumentumok már tartalmazzák ezt a megközelítést, a vidékfejlesztési stratégiának is elválaszthatatlan része, és már a halászati alapnál is megjelent. Mi magunk is keressük a kapcsolódásokat. Egy példát hadd mondjak: egy szociális szövetkezeti rendszer kialakítása helyi gazdaságfejlesztési, agrárfejlesztési, vidékfejlesztési kérdés, de egyben szociális is, tehát keresnünk kell a kapcsolatot a szociális alappal. Egy biogáz üzem létesítése az agrárvállalkozó számára jelent többletet, ugyanakkor energetikai kérdés is. A jelenlegi pályázati rendszerben szinte lehetetlen volt egy több alapot érintő, vagy több szereplőt érintő fejlesztés lebonyolítása. Ezek a merev határok oldódnak fel.

(ECHO TV - Napi Aktuális)