Az idén már három országot érintő, 43 városi fiatal számára öt-, illetve a Székelyföldön tíznapos kalandlehetőséget nyújtó Vidék Kalandot ezúttal is támogatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. A program fővédnökségét továbbra is V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár vállalta, példaértékűnek nevezve a kezdeményezést.

– Miért látja a VM támogatásra érdemesnek a Vidék Kaland programot? Mit tartanak a program legfontosabb üzenetének?

– Az AGRYA programja kiváló lehetőség arra, hogy a városi fiatalok felfedezzék a mezőgazdaságot, és a munkával töltött hét után jobban megbecsüljék az agráriumot és az élelmiszereket. A Vidék Kalanddal személyes példákon keresztül ismerhetik meg a mezőgazdaság működését, az élelmiszer-előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztatást kapnak az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről, indokoltságáról, és a program betekintést enged a gazdálkodók napi életébe, a gazdálkodói életformába.
A minisztérium számára kiemelt fontosságú, hogy a közvetlenül érintetteken túl az átlagember is világos, objektív képet kapjon napjaink magyar mezőgazdaságáról – emiatt is támogatja a VM elsősorban a kommunikációs felületek fejlesztését.

A 2013-ban meghirdetett program újdonsága, hogy nemzetközivé vált, Szlovákiában és Romániában is elindították a Vidék Kalandot. Szlovákiában nem csak magyar, hanem szlovák termelők és szlovák fiatalok is részt vettek a programban, míg Romániában magyarországi, városi jelentkezőket láttak vendégül székelyföldi gazdák.
A VM hozzájárulása lehetővé tette, hogy a Vidék Kaland a határon túli, elsősorban magyarok lakta területeken is elinduljon. A minisztérium 6 millió forintos támogatása a szlovákiai és székelyföldi helyi szervezéshez, a kommunikációs felületek, weblapok fejlesztéséhez (külön oldal a szlovákiai és a székelyföldi programnak) valamint a magyarországi, romániai és szlovákiai eseményekről készülő filmek készítéséhez ad segítséget, de nem terjedt ki a látogatások költségeire, azokat a korábbiaknak megfelelően az AGRYA finanszírozta.

– Milyen visszhangja volt a minisztérium felé az eddigi Vidék Kalandoknak?

– 2012-ben az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatósága (DG AGRI) a három legjobb, uniós társfinanszírozással megvalósult európai kommunikációs program közé választotta – 118 pályázó közül – a Vidék Kalandot. Így mindenképpen példaértékűnek nevezhető ez a kezdeményezés. A program sikeres lebonyolításáról emellett nagyon sok pozitív visszajelzés jelent meg, a résztvevők több mint száz blog-bejegyzésben írtak élményeikről, és a sajtó is számtalan média-megjelenésben tudósított ezekről a látogatásokról.

A résztvevő fiatalok mindegyike pozitív élményként élte meg ezt a néhány napot, és a munkával töltött hét után – elmondásuk szerint – jobban megbecsülik az agráriumot, a mezőgazdasági munkát és az előállított élelmiszereket.

– Lát-e különbségeket Európán belül a gazdálkodói életforma elismertségében, le vagyunk-e maradva e tekintetben? Lát-e követhető példákat ennek előmozdítására?

– Az európai mezőgazdaságban a meghatározó  gazdálkodási modell a családi gazdálkodás. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben megismertessük a mai fiatalokkal is a vidéki élet szépségeit, a családi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, ennek okán a Nemzeti Vidékstratégiában is kiemelt helyet foglal el a családi gazdálkodók támogatása.

A gazdatársadalom elöregedése Európa-szerte problémát jelent, ezért az Európai Unióban is kiemelt cél a fiatal gazdák támogatása. Az utóbbi években 3300 fiatal gazda kapott támogatást, segítve őket az indulás kezdeti nehéz időszakában. A gazdaság-átadási támogatás szintén egy fontos hozzájárulás lehet a fiatalok részére a generáció-váltáshoz.

A jövő közös agrárpolitikájának segítségével támogatnunk kell a fiatalok vidéki területeken való letelepedését, és bátorítanunk kell őket a mezőgazdasági befektetésekre. Tekintettel arra, hogy Európában a gazdaságok közötti együttműködés élénkebb, ennek köszönhetően nagyobb számban vannak jelen a sikeres termelői szerveződések. A Magyarországon működő gazdálkodói életforma megítélésén, elismertségén is szükséges javítani, az európai példákhoz hasonlóan pedig fontos, hogy a termelői szerveződéseket is támogassuk.

A 2014-2020 közötti új programozási időszakban várhatóan a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulként jelenik meg a fiatal gazdálkodók tematikus alprogramja. Ez gyakorlatilag a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás lesz olyan fiatal termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba.
Emellett az alprogram része lesz a gazdaságátadás ösztönzése olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek. Várhatóak emellett egyéb intézkedések is ennek keretein belül a mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítésére, a tervek szerint speciális szabályok vonatkoznak majd a fiatal gazdálkodókra egyebek mellett szaktanácsadási-képzési tevékenységek igénybe vétele esetén, támogatnák a farmgyakornoki programok indítását és a bemutató gazdaságokat is.

A globális és helyi élelmezés-biztonság megteremtésében és a természeti erőforrásokkal – így a termőfölddel – való fenntartható gazdálkodásban központi szerepe van a családi gazdaságoknak. Támogatásuk révén, valamint a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés elősegítésével – azaz a minél rövidebb élelmiszerlánc elősegítésével – hosszú távon is biztosítható a megfelelő mennyiségű, egészséges élelmiszerek termelése. Ezért döntött úgy az ENSZ, hogy 2014 a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Éve lesz, amelynek alkalmából az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) rendezvénysorozatot szervez. A Vidékfejlesztési Minisztérium a FAO-val együttműködve 2014 márciusában nemzetközi konferenciát és kiállítást szervez Budapesten „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” címmel.

(Vidék Kaland Magazin 2013/1. száma)