A Kormány elfogadta az úgynevezett zsebszerződések elleni küzdelem fejleményeiről, illetve az idén március végén létrehozott tárcaközi bizottság eddigi munkájáról és eredményeiről szóló jelentést. Közlemény.

A Jelentés kapcsán különösen hangsúlyos, hogy a zsebszerződés fogalmi körébe tartozó jogi aktusok a hatályos magyar jog szerint semmisek.

A Jelentés részletesen beszámol a vidékfejlesztési tárca és az áprilisban megalakult tárcaközi bizottság tevékenységéről, valamint felsorolja azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a kabinet a kormányváltást követően foganatosított a termőföldek jogellenes megszerzésével szemben, ideértve többek között a nemzeti park igazgatóságoknak kisajátítások lefolytatása céljából biztosított pluszforrást vagy a zsebszerződések büntetőjogi következményeinek törvénybe iktatását. Taglalja mindazon magánjogi és közjogi kérdéseket, amelyek a bizottság ülésein felvetődtek és amelyekben a testület jelentős előrelépést könyvelt el.

Megjegyzendő, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak kisajátítások lefolytatása céljából biztosított pluszforrás összege közel 1,1 milliárd Ft, amelyből a leginkább érintett, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság több, mint 500 millió forintot kapott.

Kiemelendő, hogy a zsebszerződések büntetőjogi szabályozása 2013. július 1-jén lép majd hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. Ugyanakkor az ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél erősebb, így az ügyletnek a hatóság tudomásszerzése előtti feltárása korlátlan enyhíthetőséget tenne lehetővé az eljárás során.

A Jelentés tájékoztatást ad a Kormány részére a zsebszerződések felszámolása kapcsán felmerült és megoldásra váró jogi problémákról és a továbbiakban szükséges kormányzati teendőkről is, valamint ismerteti a 2012. júliusában az Országgyűlés elé terjesztett földforgalmi törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseit, mindenekelőtt a jogellenes ügyletek kiszűrésére alkalmas hatósági engedélyezési rendszer főbb jellemzőit.

A Nemzeti Együttműködés Kormányának megalakulása óta alapvető célja a szuverenitás alapját képező magyar termőföld nemzeti hatáskörben tartása és az ennek megfelelő jogi szabályozás megalkotása. Ennek része a földügyi jogszabálycsomag első elemeként benyújtott földforgalmi törvényjavaslat és a zsebszerződésekkel szembeni szigorú állami fellépést koordináló tárcaközi bizottság munkája is.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)