A termelői összefogások Nemzeti Vidékstratégiában betöltött kiemelt szerepéről beszélt Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás „Útmutató örökségünk, a HANGYA – szövetkezés a nemzeti felemelkedésért” című konferenciáján.

Miért kell ma is a történelemből ismert szövetkezetek irányában keresni a megoldást? – tette fel a kérdést Ángyán József. Azért, mert Európában több különböző irányt vett ez az elképzelés, nekünk pedig ötvöznünk kell ezeket a jelenben – mondta.

Ángyán József (fotó: Horváth Ernő)

A Kormány a helyi gazdaságokat akarja megerősíteni, mellyel az egész társadalomban hoz létre kohéziót. A Nemzeti Vidékstratégia ebből a szempontból a mezőgazdaság gerince lehet – ismertette.

Az államtitkár hangsúlyozta: a vidék megerősítése önmagában kevés, ezért a minőségi és sokszínű termelést, valamint a helyi sajátosságok figyelembevételét határoztuk meg prioritásként stratégiánkban. A hatékonyságnak tehát több dimenziója van, hiszen az elért eredményeket fennt is kell tartani.

Ángyán József (fotó: Horváth Ernő)

Az ilyen típusú mezőgazdaságot – folytatta – csak a kis és közepes családokra alapuló gazdasági rendszer képes megvalósítani, hiszen a család nem csupán szeretetközösség, hanem egy gazdasági alapegység is. A modell azonban csak akkor lehet hatékony, ha a piacszerzésnél az egyes egységek összefognak – fogalmazott az államtitkár.

A szövetkezés lehet tehát a Nemzeti Vidékstratégia alapja – összegezte gondolatait Ángyán József, hozzátéve: novemberre már az Országgyűlés elé kerülhet a Nemzeti Vidékstratégia, melyről az egyeztetések során rengeteg pozitív visszajelzést kaptak.

(kormany.hu)