A termelők gyakorta tapasztalnak minőségi problémákat a vetőmagoknál, előfordult, hogy ki sem kelnek az elültetett magok, ezért szigorítani kellett a hazai vetőmag-ellenőrzést - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden, Szegeden.
Sorozatosan tártak fel problémákat azok a vizsgálatok, melyeket azóta végeztek, hogy az állam újra saját kezébe vette a vetőmagtételek minősítését - mondta a politikus a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján.
Előfordult, hogy gmo-szennyezett vetőmagot átcsomagoltak, ezért egyes tételeket vissza kellett tartani. Már akadt arra is példa, hogy gmo-szennyezés miatt el kellett rendelni az elültetett szója kitárcsázását - tudatta az államtitkár.
Ángyán József hangsúlyozta, a hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos Kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézeteket is.
Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának becslése szerint a hazai búza vetésterület 40 százalékán Szegeden nemesített fajtákat ültetnek. Ahogy a szakember fogalmazott, a jelenlegi „kaotikus” vetőmag-forgalmazási viszonyok között pontos adatokat nehéz mondani, a vetőmag-szaporításra használt területek alapján hazánkban továbbra is a szegedi fajták a meghatározók, s jelentős a környező országokba, főként Romániába és Szlovákiába irányuló export is.
A Gabonakutató Kft. nemesítési kísérleteinek középpontjában a szárazságtűrő fajták kiválasztása áll, melyek kevésbé intenzív termesztés mellett, alacsonyabb műtrágyabevitellel is kiváló hozamot és minőséget adnak – mondta Szilágyi László.
(MTI; Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
