Magyarország épségét, lakóinak jólétét veszélyezteti, ha nem újul meg a mezőgazdaság, ha nem nő a vidéki élet vonzereje és elmarad a táj helyreállítása – hívta fel a figyelmet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szeptember 29-én azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Pannonhalmi Nyilatkozatot nyilvánosságra hozta.

Az ombudsman elmondta, szervezésében – a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pannonhalmi Bencés Főapátság támogatásával – a fenntartható vidékfejlesztés kérdéseiről rendeztek tanácskozást szeptember 16-17-én Győrött és Pannonhalmán. A résztvevők közös munkával készítették el a konkrét feladatokat tartalmazó nyilatkozatukat, melyben rámutattak: a táj és a biológiai sokféleség védelme megköveteli, hogy a helyi közösségek hozzájussanak a tényleges önrendelkezés feltételeihez.

A Pannonhalmi Nyilatkozat aláírói egyetértenek abban, hogy fenntarthatónak csakis az erőforrásait megőrző, illetve gyarapító fejlődés nevezhető. A magyar vidéket ennek éppen az ellenkezője jellemezte az elmúlt két évtizedben: a teljesítmény romlott, miközben a természeti és emberi erőforrások fogyatkozása példátlan méreteket öltött. Napjainkra az emberhez méltó élet természeti feltételei végveszélybe kerültek. „Újra kell gondolni hol élünk, hogyan és miből. Mindez többé nem technikai kérdés, hanem erkölcsi: földi otthonunk, utódaink jövője múlhat a válaszon” – mutat rá a Pannonhalmi Nyilatkozat, amely szerint elengedhetetlenül szükség van a saját erőforrások fenntartható használatát ösztönző gazdaságpolitikára.

Ennek első lépéseit a következőkben határozták meg:

• ­rövidüljön le a termelő és a fogyasztó közti távolság, szükség van piacépítésre és arra, hogy a helyi termék jelenjék meg a helyi boltokban;
• ­a közétkeztetésben részesítsék előnyben a helyi forrásból származó egészséges táplálékot, terményt;
• ­a Nemzeti Földalap földbérleti pályázatainál élvezzenek előnyt a helyben lakók és a családi gazdaságok;
• ­a fenntartható kezdeményezések és a helyi közösségépítés kulcsszereplője a települési önkormányzat legyen – a közigazgatási reform ne fossza meg a falvakat önkormányzatuktól;
• ­számolják fel a kisléptékű mezőgazdasági vállalkozást (termelést, feldolgozást, értékesítést) ellehetetlenítő jogi akadályokat;
• ­a közétkeztetést vonják ki a jelenlegi közbeszerzési törvény hatálya alól;
• ­létesüljenek országszerte gyűjteményes kertek, amelyek segítenek megőrizni és hasznosítani a pannon ökorégió páratlan, de pusztuló gyümölcsfa-fajtagazdagságát;
• ­a gyógyszernek nem minősülő gyógynövény-készítmények helyzete szilárduljon meg a jogszabályok módosításával, különös tekintettel a kisléptékű termelésre és forgalmazásra.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára megelégedését fejezte ki, hogy a Pannonhalmi Nyilatkozat – a fél éves és a most záruló, széles körű, országos szakmai-társadalmi egyeztetéshez, konzultációs sorozathoz illeszkedően – megerősíti illetve támogatja azokat a törekvéseket, amelyeket a Kormány 2020-ig kitekintő Nemzeti Vidékstratégiája (NVS 2020) is megfogalmaz. „Rendkívül fontosak a helyi gazdaságot és helyi társadalmat egyszerre erősítő, támogató kezdeményezések” – monda az államtitkár.

Ángyán József szerint örvendetes az az igény, hogy a helyi gazdaságot – a helyi haszonnövény- és haszonállat-fajták támogatásával – vissza kell helyezni saját biológiai alapjaira. „A VM hasznosítani fogja az NVS 2020 nemzeti programjainak megindításánál a nyilatkozatban foglalt javaslatokat, s e programok megvalósításában számít a civil társadalom és a történelmi egyházak – mással nem pótolható – részvételére és támogatására” – mondta végül az államtitkár.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)