Tóth Katalin, az agrártárca parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg a Vidékfejlesztési Minisztériumban hagyományteremtő céllal megrendezett I. Stratégiai és Együttműködő Partneri Találkozót.

Tóth Katalin köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy először 2012 őszén, majd idén tavasszal, legutóbb pedig az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) adott át a vidékfejlesztési miniszter civil szakmai szervezetek, intézmények és vállalkozások képviselőinek hivatalos partnerségi, valamint stratégiai együttműködésről szóló dokumentumokat.

Hangsúlyozta, az a cél, hogy ezekkel a szervezetekkel a partnerségi viszony szorosabbá váljon, a partnerek köre pedig bővüljön. A konzultáció fontos területei közül példaként említette a jogszabályok előkészítését, az átfogó programok megalkotását, a stratégiai dokumentumok kidolgozását.  Az együttműködés alapjaként a hatékony és kölcsönös információcserét és tapasztalatcserét jelölte meg. Az előkészítésben való közreműködés mellett elengedhetetlen a visszacsatolás mind a jogszabályok érvényesülése, mind az együttműködés hatékonysága tekintetében, ezért a jövőben a tárca legalább évi két hasonló találkozót szeretne szervezni a partnereivel – mondta.

A Vidékfejlesztési Minisztériumban megrendezett találkozón a tudományos élet képviselői, termelők, feldolgozók, gyártók, kereskedők, valamint a különböző társadalmi és a szakmai szervezetek közül több mint 50 stratégiai és együttműködő partner képviseltette magát. Az őket érintő aktuális témákról szóló előadásokat követően a résztvevők lehetőséget kaptak az együttműködést érintő felvetéseik megvitatására, valamint a többi partnerrel a kapcsolat kötetlen beszélgetéseken keresztül történő elmélyítésére.

A szaktárca 28 stratégiai és 27 együttműködő partnerrel rendelkezik, további 10 együttműködési megállapodás előkészítése pedig folyamatban van, amely a minisztériumok közötti összehasonlításban is példaértékűnek tekinthető. Az együttműködés olyan keretet ad, amely segít a hazai és az uniós források hatékony felhasználásában, a helyi közösségek kibontakozásában, a mezőgazdaság versenyképességének növelésében, a fenntartható gazdasági növekedés alapjainak megszilárdításában, a foglalkoztatás bővítésében, természeti erőforrások védelmében és a környezet megóvásában.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)